Idionectes vortex
Idionectes vortex | ||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||
Idionectes vortex Hess et al. 2019[1] |
Az Idionectes vortex az Amoebozoa Idionectidae kládjának és Idionectes nemzetségének egyetlen ismert faja. Sebastian Hess és Alastair G. B. Simpson fedezték fel 2019-ben, a nemzetségnév jelentése „eltérő, különleges úszó”.[1] Repülő csészealjszerű testével vízörvények készítése révén történő mozgása miatt UFO-nak („azonosítatlan ostoros élőlény”) is nevezték.[2] Ez az egyetlen ismert eukarióta a prokariótákra jellemző forgó ostorral.[3]
Történet
Sebastian Hess, a Kölni Egyetem zoológus hallgatója mikrobákat tanulmányozott a simmelriedi tőzegtavakban.[4] The location has been recognised as a microbial biodiversity hotspot.[5] 2010-ben több, akkor ismeretlen mikrobát gyűjtött.[6] A vízminták mikroszkópos megfigyelésekor sejteket fonalaikban tartalmazó zöldmoszatokat látott. Néhány nap után azt látta, hogy e sejtek kikerültek az algákból, és a vízben úsztak, majd új algákat fertőznek.[4] Mint ismeretlen amőbákat, UFO-nak (azonosítatlan ostoros élőlény) nevezte el.[2] Hess tovább tanulmányozta ezeket posztdoktori kutatásai során a Dalhousie-i Egyetemen. Ottani munkatársai, Laura Eme, Andrew J. Roger és Alastair G. B. Simpson segítségével genetikailag kimutatták, hogy az élőlény Amoebozoa-faj.[4] Tagjai parazitoid ostoros amőbák, melyek különlegesen mozognak: mozgásuk irányára merőlegesen forognak, más ostoros eukariótákkal szemben, és kis repülő csészealjakra hasonlítanak. 2019-ben eredményeiket a Nature Microbiologyban közölték, és az Idionectes vortex nevet (örvényben eltérően, különlegesen úszó) adták neki. Leírásuk elsősorban a rajzósejteken alapult.[1] 2021-ben Sebastian Hess részletes leírást adott az amőboid I. vortexről, . 2021-ben Porfírio-Sousa et al. az IFT27, az RTW és a RAB23 gének jelenlétével igazolták, hogy az átmenetileg ostoros Amoebozoa-fajok, így például az Idionectes is rendelkeznek ostortranszportgénekkel. Mivel azonban csak transzkriptomikai adatok voltak ekkor elérhetők, nem tudták eldönteni, hogy ezek kohorszként vannak-e benne jelen.[7]
Morfológia

Az Idionectes egysejtű vízi Amoebozoa-faj.[8] Fő sejtteste foltszerűen lekerekített, sugarasan szimmetrikus kúpos oldallal és lapos alappal, mely az algasejtekhez adhéziós zóna. Ezért repülő csészealjnak néz ki.[2] Hossza 15 μm, szélessége 8 μm. 1 sejtmagja és alapi teste van. Sejtmagja 4 μm átmérőjű. A sejtmembránt pikkelyek fedik, és igen rugalmas. A külső pikkelyek csónak alakúak, hosszuk 150, szélességük 70 nm.[1]

Kétféle formában élhet: lehet ostoros vagy amőboid. Ez az egyetlen ismert Cutosea-faj mindkét állapottal,[9] a többi Cutosea-fajban nincs ostor.[10] Ostorosként egy 30 μm hosszú ostort bocsát ki alapi testéből, és szabadon élve úszik a vízben.[1] Bár ostoros, ostor nélküli amőbáknak közelebbi rokona.[4] Amőboid állapotában számos állábat hozhat létre sejtmembrán-kiemelkedésként, melyekből tűszerű kiemelkedéseket, leptopódiumokat hozhat létre. Ezek akár 8 μm hosszúak is lehetnek. Ekkor algaparazitaként él.[1] Sejtváza fejlett mikrotubulusokból áll, melyek mintegy 1,5 μm átmérőjű spirális mikrotubulus-szervező központból indulnak ki, és a szemcsés részekre korlátozódnak. Emellett több aszinkron kontraktilis vakuóluma is van. Amőbái „sétálnak” kerek adhéziós zónáik segítségével, de a Squamamoeba japonica sétáló mozgása alapján nem szükségesek hozzá a leptopódiumok.[9]
Életmód
Elsősorban Zygnematophyceae-fajokat fertőző, kifejezetten a sejtplazma tartalmát evő édesvízi parazitoid.[9]
Életciklus
Az Idionectes életciklusa egy részét algaparazitaként éli, másik részét szabadon élő ostorosként. Az ostoros megtámadandó zöldmoszatok után keres.[1] Miután az algasejt felszínével érintkezik, annak sejtfalát feloldja, és az algasejtplazmába hatol. Mint fagotróf sejtplazmaevő, fagocitózissal kezdi enni az alga sejtplazmatartalmát, és elveszti ostorát.[11] Az algaplasztiszt bekebelezve világoszölddé válik. Leptopódiumokat hoz létre állábaiból az algán belüli mozgáshoz, mitózissal és kettéhasadással osztódik. Ha táplálékforrása elfogy, és a táplálkozás véget ér, az utódsejtek ostort hoznak létre ostornyílásukból, majd a vízbe kiszabadulva úszni kezdenek újabb fejlődési ciklust indítva.[1] Ostoros sejtjei rajzósejtek, ostoruk a sejtmaghoz közeli mikrotubulus-szervező központ közepéből ered. Az amőboid állapot mikrotubulus-szervező központjában gyakran ostorcsonk marad, de lehet, hogy csak az alapi test vagy még az se marad meg.[9]
Genetika
Az ostorbeli tranzporttal összefüggő IFT27, RTW és RAB23 gének homológjaival rendelkezik.[7] Amőboid állapota α-tubulinja alapján igazolta Hess 2021-ben a mikrotubulus-szervező központ létét.[9] Nincs α-integrinje, α- vagy β-parvinja, FAK vagy ILK fehérjéje, van β-integrinje, vinkulinja, paxillinja, talinja, PINCH fehérjéje és α-aktininja.[12]
Filogenetika
Az Idionectes a Cutosea legbazálisabb ismert nemzetsége.[9] A klád, melybe tartozik, az Idionectidae.[1]
Jelentőség
Bár a Cutosea igen korai Amoebozoa-ág, még kevéssé ismert a sejtszerveződés tekintetében. Az I. vortex alapján Hess 2021-ben a Cutosea utolsó közös őse lehetséges morfológiájaként egy egyostorú sejtet írt le.[9]
Jegyzetek
- ↑ 1,00 1,01 1,02 1,03 1,04 1,05 1,06 1,07 1,08 1,09 1,10 1,11 Hess S, Eme L, Roger AJ, Simpson AGB (2019. június 10.). „A natural toroidal microswimmer with a rotary eukaryotic flagellum”. Nature Microbiology 4 (10), 1620–1626. o. DOI:10.1038/s41564-019-0478-6. ISSN 2058-5276. PMID 31182800.
- ↑ 2,0 2,1 2,2 Stairs Cdate=2019-06-12. „Tiny flying saucers are actually odd new microbes” (English nyelven). Nature 570 (7761), 279. o. DOI:10.1038/d41586-019-01827-x. ISSN 0028-0836.
- ↑ Like a swimming donut (English nyelven). www.bionity.com , 2019. június 14. (Hozzáférés: 2024. június 25.)
- ↑ 4,0 4,1 4,2 4,3 Hess, Sebastian: A new microbial swimming style (English nyelven). Research Communities by Springer Nature , 2019. június 14. (Hozzáférés: 2024. június 26.)
- ↑ Lynn, Denis H. (2006. október 17.). „The Sphagnum ponds of Simmelried in Germany: A biodiversity hot-spot for microscopic organisms. Protozoological Monographs, by M. Kreutz & W. Foissner” (English nyelven). J Eukaryot Microbiol 53 (6), 543. o. DOI:10.1111/j.1550-7408.2006.00137.x. ISSN 1066-5234.
- ↑ Milius, Susan: Watch: Recent microbial discoveries are changing our view of life on Earth (en-US nyelven). ScienceNews , 2023. október 6. (Hozzáférés: 2024. június 26.)
- ↑ 7,0 7,1 Porfírio-Sousa AL, Tice AK, Brown MW, Lahr DJG (2021. március 29.). „Phylogenetic reconstruction and evolution of the Rab GTPase gene family in Amoebozoa”. Small GTPases 13 (1), 100–113. o. DOI:10.1080/21541248.2021.1903794. PMID 33779495. PMC 9707542.
- ↑ Milius, Susan: What the weird world of protists can teach us about life on Earth (en-US nyelven). Science News Explores , 2024. április 11. (Hozzáférés: 2024. június 27.)
- ↑ 9,0 9,1 9,2 9,3 9,4 9,5 9,6 Hess, Sebastian (2021. augusztus 26.). „The amoebae of Idionectes vortex (Cutosea, Amoebozoa): Motility, cytoskeleton architecture and extracellular scales”. J Eukaryot Microbiol 68 (6), e12869. o. DOI:10.1111/jeu.12869. ISSN 1550-7408. PMID 34435411.
- ↑ Schuler GA, Brown MW (2019). „Description of Armaparvus languidus n. gen. n. sp. Confirms Ultrastructural Unity of Cutosea (Amoebozoa, Evosea)”. The Journal of Eukaryotic Microbiology 66 (1), 158–166. o. DOI:10.1111/jeu.12640. ISSN 1550-7408. PMID 29858563.
- ↑ Moye J, Schenk T, Hess S (2022. december 5.). „Experimental evidence for enzymatic cell wall dissolution in a microbial protoplast feeder (Orciraptor agilis, Viridiraptoridae)”. BMC Biology 20. DOI:10.1186/s12915-022-01478-x. ISSN 1741-7007. PMID 36464670. PMC 9721047.
- ↑ Kang S, Tice AK, Stairs CW, Jones RE, Lahr DJG, Brown MW (2021. július 26.). „The integrin-mediated adhesive complex in the ancestor of animals, fungi, and amoebae”. Curr Biol 31 (14), 3073-3085.e3. o. DOI:10.1016/j.cub.2021.04.076. PMID 34077702. (Hozzáférés: 2024. december 16.)
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben az Idionectes című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.