Hidraulikus átmérő

Innen: Hungaropédia
A lap korábbi változatát látod, amilyen imported>Tombenko 2025. január 8., 10:13-kor történt szerkesztése után volt. (Jegyzetek)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez

A hidraulikus átmérő (egyenértékű csőátmérő), DH, áramlások esetén általánosan használt mennyiség, nem kör alakú csövek (és csatornák) esetére, megadja annak a kerek csőnek az átmérőjét, ami ugyanakkora fékezést (nyomásesést) okoz az áramlásban.[1] Ha a cső egyenes (hossza mentén állandó az átmérője) akkor ez a DH egyenértékű átmérő a következőképpen határozható meg:[2][3]

DH=4AP,

ahol

A az áramlás keresztmetszete,
P a nedvesített kerület, vagyis az áramlási keresztmetszet körvonalának teljes hossza.

Itt a nedvesített kerület magában foglalja az összes olyan felületet, amelyre a folyadékáramlás nyírófeszültsége hat. Szokás még használni az RH egyenértékű sugarat is:

RH=AP,

a két mennyiség között ez a kapcsolat:

DH=4RH,

R sugarú, kör keresztmetszetű cső esetén:

DH=4πR22πR=2R

A hidraulikus átmérő szükségessége abból adódik, hogy egyetlen dimenziót használnak olyan dimenzió nélküli mennyiségek esetében, (mint például a Reynolds-szám), amely az alább bemutatott táblázatban felsorolt változók halmaza helyett csak egyetlent részesít előnyben az áramlás jellemzéséhez. A Manning-formula tartalmazza az RH hidraulikus sugárnak nevezett nevezett mennyiséget. A fentebb bemutatott összefüggések szerint, az egyenértékű átmérő nem kétszerese az egyenértékű sugárnak, hanem négyszerese. A hidraulikus átmérőt főként turbulens áramlással kapcsolatos számításoknál használják. Nem kör alakú csövekben, csatornákban másodlagos áramlások figyelhetők meg a turbulens áramlásban fellépő turbulens nyírófeszültség következtében. Hőátadás kiszámításához is használják a belső áramlások esetén.[4]

Nem egyenletes átmérőjű és nem kör keresztmetszetű csatornák

Még általánosabb esetben, a nem egyenes, nem kör keresztmetszetű csatornák, mint például a Tesla szelep esetén a hidraulikus átmérőt a következőképpen határozzuk meg: [5]

DH=4VS,

ahol

V a csatorna nedvesített felülettel bezárt térfoga,
S a csatorna teljes nedvesített felülete (palástfelület).

A hidraulikus átmérő nem kör keresztmetszetű, egyenletes cső esetén 4AP -re egyszerűsödik, míg kör keresztmetszetű, egyenletes átmérőjű csövek esetén pedig 2R -re.

Különböző alakú csövek hidraulikus átmérője

Cső alakja Hidraulikus átmérő Megjegyzés
Kör alakú cső DH=4πD24πD=D Egy kör alakú cső esetében a hidraulikus átmérő egyszerűen a cső átmérője.
Kör keresztmetszetű cső, melynek közepén nincs áramlás (gyűrű alakú áramlási keresztmetszet) DH=4π(Dout2Din2)4π(Dout+Din)=DoutDin Egy olyan cső, aminek közepén egy azonos tengelyű, de kisebb átmérőjű másik cső van és a kettő közötti térrészben áramlik a folyadék.
Négyzet alakú csatorna DH=4a24a=a A négyzet oldalának hossza a
Téglalap alakú csatorna (teljesen feltöltve). A csatorna zárva van, így a nedvesített kerület a csatorna négy oldalából áll. DH=4ab2(a+b)=2aba+b Egy nagyon széles csatorna (ba ) határesetére DH = 2a .
Vízelvezető csatorna, vagy részben feltöltött téglalap alakú csatorna. Felülről nyitott, a nedvesített kerület a csatorna három oldalából áll (két a oldalfal + b fenék). DH=4ab2a+b Egy nagyon széles csatorna határesetére, amikor a vízmélység a és ahol ba, akkor DH = 4a.

Teljesen feltöltött csatorna, vagy cső esetén, amelynek keresztmetszete egy konvex, szabályos sokszög, a hidraulikus átmérő megegyezik az átmérővel a nedvesített kerületbe írható kör D átmérőjével. Ez a következőképpen látható be: Az N -oldalú szabályos sokszög előáll N darab egymás mellé rakott háromszögből. Mindegyik háromszög magassága D/2 és alapja B=Dtan(π/N). Minden ilyen háromszög BD/4 területtel járul hozz a teljes területhez és B -vel a sokszög a teljes kerületéhez, így a hidraulikus átmérő:

DH=4NBD/4NB=D

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Hydraulic diameter című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

  1. Dr. Író Béla. „Hő- és áramlástan”, 82-84. o. 
  2. Kudela: Viscous flow in pipe, 2017. május 1.
  3. Hydraulic Diameter for Non-Circular Ducts, 2017. május 1. [2011. június 14-i dátummal az eredetiből archiválva].
  4. S. G. Kandlikar. Heat transfer and fluid flow in minichannels and microchannels, 2nd, Oxford: Butterworth-Heinemann. DOI: 10.1016/C2011-0-07521-X (2013. április 29.). ISBN 978-0-08-098351-6. OCLC 862108729 
  5. Nguyen (2020. október 1.). „Tesla's fluidic diode and the electronic-hydraulic analogy”. American Journal of Physics 89 (4), 393–402. o. DOI:10.1119/10.0003395. 

Lásd még