Végh Pál
| Végh Pál | |
| Született | Végh Pál Miklós Az adatok szerializációja sikertelen Az adatok szerializációja sikertelen |
| Elhunyt | Az adatok szerializációja sikertelen Az adatok szerializációja sikertelen |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1931, orvostudomány) |
| Sírhelye | Az adatok szerializációja sikertelen |
Végh Pál, teljes nevén Végh Pál Miklós (Budapest, Erzsébetváros, 1906. december 23.[1] – Budapest, Józsefváros, 1974. május 11.)[2] belgyógyász, főorvos, egyetemi magántanár.
Élete
Végh Gyula Péter (1872–1957) székesfővárosi mérnök és Schőn Gizella Anna (1872–1935) fiaként született.[3] A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen 1931. szeptember 26-án avatták orvosdoktorrá. A debreceni Tisza István Tudományegyetem Belgyógyászati Klinikájának gyakornokaként kezdte meg orvosi hivatásának gyakorlását. 1934-ben belgyógyász szakvizsgát tett. 1936-tól egyetemi tanársegéd lett. 1942-ben a máj- és epebetegségek kór- és gyógytana című tárgykörből magántanárrá habilitálták.[4] A második világháború idején Halléba távozott, és ezért visszaérkezésekor az igazolóbizottság állásvesztésre ítélte. A népbíróság azonban a tárgyaláson – amelyen Fornet Béla egyetemi tanár is tanúskodott – megállapította, hogy azért hagyta el az ország területét, mert választania kellett, hogy elmegy, vagy bevonul-e a nyilas hadseregbe. Távozása előtt elrejtette a Belgyógyászati Klinika műszereit, ezért ezek megmenekültek attól, hogy rekvirálják őket.[5] 1946-ban egyetemi adjunktussá nevezték ki. 1950 és 1955 között a Ceglédi Városi Tanács Kórháza belgyógyászati osztályának osztályvezető főorvosa volt. 1955-től haláláig a Pest megyei Tanács Semmelweis Kórháza I. sz. Belgyógyászati Osztályát vezette, s mellette betöltötte a megyei belgyógyász szakfőorvosi tisztet is. Főleg klasszikus belgyógyászattal, hematológiával, a máj- és epeutak betegségeivel foglalkozott. Körülbelül 50 tudományos közleménye jelent meg. Felesége Küchnemann Edit Irma Janka Berta (1907–1979) volt, akivel 1907. január 30-án Budapesten kötött házasságot.[6] Fia dr. Végh Titusz orvos. Halálát a tüdőverőér rögösödése okozta.[2] A budapesti Farkasréti temetőben nyugszik.
Művei
- Konyhasó-megterheléses vizsgálatok egészséges- és betegmájú egyéneken. (Orvosi Hetilap, 1934, 38.)
- Konyhasómegterheléses vizsgálatokallergiás betegségekben. Paul Benővel. (Orvosi Hetilap, 1934, 44.)
- Klinikai tapasztalatok és kísérletes vizsgálatok a syphilitikus vérelváltozások természetére vonatkozólag. Roth Imrével. (Magyar Orvosi Archívum, 1936)
- Májparenchyma és vízforgalom. Paul Benővel. (Orvosi Hetilap, 1936, 18.)
- Allergiás májártalom érdekes esete. (Orvosi Hetilap, 1937, 2.)
- Primaer vulvadiphtheria és typhus abdominalis együttes előfordulása felnőttön. (Orvosi Hetilap, 1939, 17.)
- Az azorubin S próba értéke májbetegségekben. (Orvosi Hetilap, 1941, 13.)
- A familiáris eosinophiliáról. (Orvosi Hetilap, 1941, 13.)
- Fokozott vizelet aldosteron aktivitás virilismushoz vezető mellékvese carcinomában. Weisz Pállal, Gláz Edittel és Sipos Péterrel. (Orvosi Hetilap, 1958, 13.)
- Gyulladás és stress a pluricausatis betegségek koncepciójának megvilágításában. Selye Jánossal, Somogyi Árpáddal. (Orvosi Hetilap, 1967, 52.)
Jegyzetek
- ↑ Születési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári születési akv. 3544/1906. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2025. január 23.)
- ↑ 2,0 2,1 Halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi állami halotti akv. 1408/1974. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2025. január 23.)
- ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári házassági akv. 153/1906. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2025. január 23.)
- ↑ Orvosi Hetilap, 1942. augusztus 1. (86. évfolyam, 31. szám)
- ↑ Néplap, 1946. február 6. (3. évfolyam, 30. szám)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest IV. kerületi (belvárosi) polgári házassági akv. 17/1932. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2025. január 23.)
Források
- Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981. ISBN 963-05-2500-3
- Magyar orvoséletrajzi lexikon. Összeáll. Kapronczay Károly–Közrem. Tóth Magda. Budapest: Mundus Magyar Egyetemi Kiadó. 2004. ISBN 963-950-132-8
- Új magyar életrajzi lexikon VI. (Sz–Zs). Főszerk. Markó László. Budapest: Helikon. 2007. ISBN 963-547-414-8
