Eroszi Mandzsgaladze

Eroszi Mandzsgaladze
Született	Ghaniri
Elhunyt	Tbiliszi
Állampolgársága	szovjet
Foglalkozása	színész szinkronszínész rádióbemondó futballkommentátor
Iskolái	Tbiliszi Állami Színházi Intézet
Kitüntetései	A Grúz Szovjet Szocialista Köztársaság Népművésze (1961) A Munka Vörös Zászló Érdemrendje
Sírhelye	Didube Pantheon
IMDb
Sablon Wikidata Segítség

Eroszi Akaki Mandzsgaladze, Erosi Manjgaladze grúzul: ეროსი აკაკის ძე მანჯგალაძე (Ganiri, ma Szamtredia, 1925. március 3. – Tbiliszi, 1982. január 26.) szovjet, grúz színész, szinkronszínész, rádióbemondó és futballkommentátor. A Grúz Szovjet Szocialista Köztársaság népművésze (1961).

Életpályája

Kora gyermekkorát Ganiri faluban töltötte. Később, 1932-ben a Mandzsgaladze család Tbiliszibe költözött, ahol Eroszi a 34. számú Tbiliszi Középiskolában folytatta tanulmányait. Színészi tehetsége már gyerekkorában megmutatkozott, amikor iskolai darabokban szerepelt. Első szerepét - egy nyulat - 6 évesen játszotta. Tizedik osztályos korában döntött a színészet mellett, amikor Borisz Andrejevics Lavrenyov „A szünet” és Akaki Csereteli „Kis Kahi” című darabjában szerepelt, amelyet a Rusztaveli Színház színésze, Zaza Machabeli vitt színre, nagy elismerést kapott . Ennek ellenére első felvételije a Színházi Intézetbe nem járt sikerrel, eleinte csak vendéghallgatóként fogadták, 1942-ben lett főiskolai hallgató. Dimitri Aleksidze rendező osztályában végzett. 17 évesen jelentkezett a Grúz Állami Rádióbizottság bemondói meghallgatására, amelynek eredményeként rádióbemondó lett. Ugyanakkor a Színházi Intézetben is tanult, ahol 1945 -ben, harmad évesen sikeresen alakította Tyetyerev szerepét Makszim Gorkij „A mester” című darabjában, amelyet Giorgi Tovsztonogov rendezett. Eroszi Mandzsgaladze 1947-ben kapott színészi diplomát a Tbiliszi Színházi Intézetben. Egy ideig a Koszta Hetagurov Csinvali Színházban dolgozott. Debütáló szerepét a "Méy gyökerek" című darabban játszotta. 1948-tól a Sota Rusztaveli Akademiai Színház színésze lett, ahol élete végéig dolgozott; Tehetségével és páratlan improvizációs képességével rendkívül népszerűvé vált a közönség körében . Nagyszerű művészi képessége és bársonyos hangja miatt Eroszi Mandzsgaladze a művészi felolvasás mesterének számított. Rendszeresen foglalkoztatottt bemondó és kommentátor volt a rádióban és a televízióban. A második világháború idején "grúz Levitánnak" hívták fronthírek tudósítása miatt. 1958-tól szerepelt filmekben.. A színészi munkája mellett szinkronszínészként is dolgozott grúz és orosz nyelven egyaránt. A grúz sportriportok úttörője volt, különösen futballkommentjeivel vált híressé. Eroszi 1946-ban debütált futballkommentátorként. Ez volt az első grúz nyelvű rádiós futballközvetítés . 1975-ben dolgozott utoljára rádióskommentátorként. 1961-ben megkapta a Grúz Szovjet Szocialista Köztársaság Népművésze címet. A Munka Vörös Zászló Érdemrenddel is kitüntették. Az 1970-es években a Grúzia Filmstúdióban filmszínészként dolgozott, a színházban rendezőként és színészként. Rádiós és televíziós produkciókban is részt vett, számos emlékezetes alakítást nyújtott. Eroszi Mandzsgaladze a szerepek hiánya miatt élete utolsó évében mély lelki válságban élt , ami végül halálához vezetett. 1982. január 26-án hirtelen szívroham következtében halt meg Tbilisziben az írók és közéleti személyiségek Didube panteonjában nyugszik.

Emlékezete

Szülővárosában, Szamtrediában elneveztek róla egy művelődési házat és futballstadiont. Rádiós sportújságírói és a színházat népszerűsítő televíziós munkái tiszteletére és emlékére létrehozták a róla elnevezett Eroszi Mandzsgaladze-díjat. .

Családja, magánélete

Apja, Akaki Mandzsgaladze közgazdász volt. Édesanyja, Tamar Bendukidze a Kutaiszi Gimnáziumban érettségizett. Három gyermekük született: Rezo, Eroszi és Bella. Több tragikus esemény is történt a családban: 12 éves volt, amikor édesanyja leesett egy fáról, és ez a baleset végleg ágyhoz kötötte. 1941-ben bátyja, Rezo nyomtalanul eltűnt a háborúban, 1943- ban apját letartóztatták, ezért komoly felelősség hárult rá családfenntartóként. A kortársai szerint népszerűsége ellenére is szerény életet élt, és visszafogott volt. Gátlásainak leküzdésében segítette a színpad, ahol szerepeiben ki tudta fejezni magát. Később a televízióban Szaba Tabidze szerepében a szerep nélkül maradt színész alakjában a saját személyes életérzéseit is eljátszotta. Felesége Elene Kipsidze színésznő volt, de a házasságuk csak néhány hónapig tartott.

Filmográfia

• 1959: "Utolsó nyár" rendezők: Neli Nenova, Geno Csulaija (Alexander)
• 1961: "Csiakokona" rendező: Jurij Kavtaradze (Hoszro)
• 1962: "Nevető babák" rendező: Nikoloz Sanisvili (Szeverian)
• 1965: „Sajnálom, a halál vár rád” rendező: Karaman (Guguli) Mgeladze (Datiko Hucisvili)
• 1966: "Londre" rendező: Tamaz Meliava (Prieszt)
• 1966: "Találkozás a múlttal" rendező: Sziko Dolidze (A vándor)
• 1967: "Valakinek késik a busza" rendező: Nana Mcsedlidze
• 1967: "Barátom Nodar" rendező: David Rondeli (Saul)
• 1969: „Dicsőség és az unokák” rendező: Nana Mcsedlidze (A fogorvos)
• 1970: "A korsó" rendező: Irakli Kvirikadze (A rendőrség vezetője)
• 1971 "Nyakék kedvesemnek" rendező: Tengiz Abuladze (Duldurum)
• 1973: "Én és a szomszédaim" rendező: Revaz Csarhalasvili
• 1973: „A Veri negyed dallamai” rendező: Giorgi Sengelaja (Aga Geurkov)
• 1973: „A Hold elrablása” rendező; Tamaz Meliava (Gvandzs Apakidze)
• 1974: "Éjszakai látogatás" rendező; Nikoloz Szanisvili (Főnyomozó)
• 1975: "Hőmérő" rendező: Ramaz Sarabidze
• 1975: "A lépcsőház" rendező: Revaz Csarhalasvili
• 1976: "Gyermekek" rendező: Givi Vepvadze
• 1976: "A kívánság fája" rendező: Tengiz Abuladze (Bumbula)
• 1976: „Séta Tbilisziben (Egy igazi tbiliszi polgár és a többiek)” rendező: Nana Mcsedlidze
• 1976: "Anara városa" rendező: Irakli Kvirikadze
• 1978: „A Kodzsri-erdő álmai” (animációs film) rendezők: Revaz (Rezo) Gabriadze, Giorgi Topuria (Tavadi Fantijev-Nahicsevanszkij-Alpijszkij)
• 1978: "Break" rendező: Bahadur Csuladze
• 1978: "Kvarkvare" rendező: Devi Abasidze (Kakuta)
• 1980: „Tbiliszi, Párizs, Tbiliszi” rendező: Leila Abasidze (Durmishan tábornok)

Szerepeiből

Rusztaveli Színház

• Vlagyimir Szolovjov – "A nagy cár" (Rettegett Iván)
• Gabriel Szundukian – "Pepo" (Zimzimov)
• John Fletcher és Philip Messenger – "A spanyol pap" (Lopez)
• Polikarpe Kakabadze – "Kvarkvare Tutaberi" (Kvarkvare)
• Leo Kiacseli – "Gvadi Bigva" (Gvadi)
• Szophoklész – "Oidipusz király" (Oidipusz)
• Iona Vakeli – "Business Man" (Aprakune)
• Giorgi Nahucisvili – "Csincsraka" (medve)
• Avkszenti Csagareli – "Hanuma" (Vano Pantiasvili herceg)
• Bertolt Brecht – "A kaukázusi krétakör" (Azdak)
• Julius Fucik – "Emberek, legyetek éberek" (Pesek)
• Viktor Rozov – "Vacsora előtt" (Alexander)
• Alexander Gelman – "Mi, alulírottak" (Jurij Devjatov, vezető bíró)

Televíziós szerepei

• Guram Docsanasvili, „Egy dolog szeretete, amit titkolni kell” rendező. Zurab Kandelaki (Szalva Kezseradze)
• Guram Docsanasvili "Az ember, aki szerette az irodalmat" rendező. Zurab Kandelaki (Vasiko Kezseradze)
• Rezo Cseisvili "Szaliko Hvingiadze kalandjai". rendező: Giorgi Kahabrisvili (Szaliko)
• Leo Kiaceli "Gvadi Bigva" rendező: Giorgi Kahabrisvili (Gvadi)
• Giorgi Erisztavi "Az érinthetetlenek kalapja" rendező: Giorgi Kahabrisvili (kereskedő)
• Konsztantine Gamszahurdia "A szőlő virágzása" rendező: Giorgi Kahabrisvili (Korintosz professzor)
• "Szaba Tabidze hétfői" rendező: Giorgi Kahabrisvili (Szaba Tabidze színész)
• Alexander Csaidze "A híd" rendező: Miheil Tumanisvili és Giorgi Kahabrisvili (a város főügyésze)

Díjai, elismerési

• A Grúzia Szovjet Szocialista Köztársaság Népművésze (1961)
• A Munka Vörös Zászló Érdemrendje

Irodalom

• გვათუა ი., ქართული საბჭოთა ენციკლოპედია, ტ. 6, თბ., 1983. — გვ. 422.
• ზ. ბაბუნაშვილი, თ. ნოზაძე, „მამულიშვილთა სავანე“,გვ. 247, თბ., 1994

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) ეროსი აკაკის ძე მანჯგალაძე című grúz Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

• Eroszi Mandzsgaladze az Internet Movie Database-ben (angolul)