Erdődy Gyula (történész)

Innen: Hungaropédia
A lap korábbi változatát látod, amilyen imported>Boyle33550 2025. február 27., 16:49-kor történt szerkesztése után volt. (Nyelvtani hibák javítása.)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Erdődy Gyula
Született1956. május 8. (68 éves)
Mohács
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása

Erdődy Gyula (Mohács, 1956. május 8. –) történész, levéltáros, tanár, múzeumigazgató és köztisztviselő. Több száz történelmi tárgyú publikáció megírása fűződik a nevéhez. Ezek leírása regisztrálva van a Magyar Tudományos Művek Tárában (MTMT). Egyik szerzője volt 1997-ben, a Grünwald Géza szerkesztésében megjelent Baranya Megye Kézikönyve című kétkötetes enciklopédiának, amelyben Baranya vármegye 301 települése közül 140 község teljes körű bemutatását végezte el. Társszerzője volt továbbá a 2010-ben kiadott Baranya megye enciklopédiája & adattára című kiadványnak is, amelyben a szigetvári kistérség 46 települését mutatta be.

Tanulmányai

Sombereken végzett általános iskolai tanulmányai után a mohácsi Kisfaludy Károly Gimnáziumban érettségizett 1974-ben. A katonai szolgálat teljesítése után 1975-1979 között a Pécsi Tanárképző Főiskola magyar-történelem szakát végezte el. Ennek során történelemből Polányi Imre, Kiss Z. Géza, Bernáth János, míg irodalomból és nyelvészetből Bécsy Tamás, Temesi Mihály és Pesti János voltak a tanárai. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem levéltár szakát levelező tagozaton 1979-1982 között végezte el, itt mások mellett Sinkovics István, Kállay István és Bertényi Iván előadásaira és szemináriumaira járt. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 1983-ban bölcsészettudományi doktorrá avatta. Disszertációjának címe: A Baranya megyei iparoktatás szervezete, a céhtestületek pecsétei és oklevelei a 19. században.

Életpályája

A Baranya Megyei Levéltár munkatársa 1976 végén lett. A Baranya Megyei Tanács VB. Hivatalában 1984-től 1986-ig társadalmi titkár, 1986-1991 között nemzetiségi titkár, egyben ellátta a Cigányügyi Koordinációs Bizottság és a Nemzetiségi Bizottság szervezési feladatait is. Részt vett Ádám Antal jogász, egyetemi tanár – későbbi alkotmánybíró – irányításával az országban elsőként megalkotott nemzetiségi tanácsrendelet kimunkálásában. A Komlói Helytörténeti Múzeum igazgatójává 1991-ben nevezték ki. Vezetésével a gyűjtemény új helyre költözött, új kiállító terek és új állandó kiállítás létesült. A megszépült múzeumot 1993. szeptember 2-án Göncz Árpád köztársasági elnök avatta fel. A történeti kutatásokkal foglalkozó Julius Zsáner Bt., ügyvezetője volt 1995-től 1999-ig, majd 1999-2011 között a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Hivatalában kulturális referensként, osztályvezetőként, majd főosztályvezetőként teljesített szolgálatot. A Baranya Megyei Intézményfenntartó Központ kulturális referense volt 2011 és 2012-ben, ezután 2020-ban történt nyugdíjba vonulásáig a Baranya Megyei Kormányhivatal sajtóreferenseként dolgozott. Nyugdíjba vonulását követően továbbra is történeti kutatómunkával foglalkozik.

Közéleti pályafutása

Az 1994. évi országgyűlési választásokon a Palotás János által vezetett Köztársaság Párt országgyűlési képviselőjelöltje volt. Az 1994. évi önkormányzati választásokon a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének képviselőjének választották meg. A tisztséget 1998-ig töltötte be. A közgyűlés négy évre a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Bizottságának elnökévé is megválasztotta. Az 1994. évi önkormányzati választásokon kompenzációs listáról Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének is képviselője lett, egyben a Kulturális Bizottság tagja is volt.

Családja

Nős, felesége Jäger Erika, akivel 1975-ben kötöttek házasságot. Egy gyermekük és egy unokájuk van.[forrás?]

Díjai, kitüntetései

  • Baranya Megye Közigazgatás Szolgálatáért bronz fokozat (2002)
  • Baranya Megye Közgyűlése Elnökének Kitüntető Díja (2004)
  • Baranya Megye Közigazgatás Szolgálatáért ezüst fokozat (2006)
  • Baranya Megye Közigazgatás Szolgálatáért arany fokozat (2011)

Főbb művei

  • Válogatott levéltári források a pécsi céhek válságának időszakából 1848-1872 Baranyai Helytörténetírás 1977. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve. Szerkesztette: Szita László. Pécs, 1979.
  • Adalékok néhány zselici falu gazdálkodásához az 1828-as regnicolaris conscriptiok alapján Zselici Dolgozatok IV. Pécs, 1979.
  • Adalékok a pécsi céhes kisipar tanoncainak oktatásához Baranyai Helytörténetírás 1980. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve. Szerkesztette: Szita László. Pécs, 1981.
  • Adatok Fehér Sándor életéhez; Baranyai Helytörténetírás 1979. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve. Szerkesztette: Szita László. Pécs, 1979.
  • A szakmai képzés hatása a kisipari népesség mobilizációjára a XIX. században Pécsett Baranyai Művelődés 1981. 2.
  • Adatok a Pécsi Erzsébet Tudományegyetem előtörténetéből (A bölcsészkar megalakulása és tevékenységének főbb vonásai az egyetem Pécsre kerüléséig 1918-1923) Baranyai Művelődés 1981. 3.
  • Az 1880. évi iparstatisztikai felvételek nemzetiségi vonatkozásai Baranyában Baranyai Helytörténetírás 1981. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve. Szerkesztette: Szita László. Pécs, 1982.
  • Kézműipari viszonyok a 19. század 80-as éveiben Baranyában, különös tekintettel a nemzetiségi községekre Dunántúli Településtörténeti konferencia 4. MTA Pécsi Akadémiai Bizottsága-Veszprémi Akadémiai Bizottsága. Veszprém, 1982.
  • Az iparoktatás története Baranyában 1872-1900 között Baranyai Helytörténetírás 1982. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve. Szerkesztette: Szita László. Pécs, 1983.
  • Adatok a baranyai tanoncoktatás történetéhez1900-1921 között Baranyai Helytörténetírás 1983-1984. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve. Szerkesztette: Szita László. Pécs, 1985.
  • Az iskolarendszerű tanoncképzés kialakulása Baranyában A dél-dunántúli aprófalvak és szórványok település- és társadalomtörténete Zalai Gyűjtemény 27. Szerkesztette: Degré Alajos és Foki Ibolya. Zalaegerszeg, 1987.
  • A cigányság életkörülményeinek javítása érdekében hozott fontosabb intézkedések és azok eredményei Baranya megyében; A cigányok számának és demográfiai helyzetének alakulása Baranya megyében. Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar. Szerkesztette: dr. Hoóz István. Pécs, 1989.
  • A baranyai iparoktatás történetéből Angstertől Zsolnayig. Ipartörténeti tanulmányok. Szerkesztette: Szirtes Gábor és Vargha Dezső. Pannónia Könyvek. Pécs, 1999.
  • Bicsérd község története Bicsérd Község Önkormányzati Képviselő-testülete. Bicsérd, 1991.
  • Boda község története Boda Község Önkormányzati Képviselő-testülete – Citoyen Kiadó. Boda, 1992.
  • Lánycsók története Lánycsók Község Önkormányzati Képviselő-testülete. Lánycsók, 1994.
  • Újpetre község története - Geschichte der Gemeinde Újpetre Újpetre Község Önkormányzati Képviselő-testülete. Újpetre, 1996.
  • Az 1100 éves Kistótfalu Kistótfalu Önkormányzati Képviselő-testülete. Kistótfalu, 1996.
  • Pellérd község története Pellérd Község Önkormányzati Képviselő-testülete. Pellérd, 1998.
  • Nagypall község története Nagypall Község Önkormányzati Képviselő-testülete. Nagypall, 2000.
  • Jó szeretnivaló való világban élni Kozármisleny története Kozármisleny Önkormányzati Képviselő-testülete. Kozármisleny, 2001.
  • Szalánta-Németi Salanta-Njemet története Szalánta Község Önkormányzati Képviselő-testülete. Szalánta, 2001.
  • Székelyszabar (Sawer) története Székelyszabar Önkormányzati Képviselő-testülete. Székelyszabar, 2002.
  • Szűr község története Szűr Község Önkormányzati Képviselő-testülete. Szűr, 2005.
  • Szabadszentkirály története Szabadszentkirály Község Önkormányzati Képviselő-testülete. Szabadszentkirály, 2005.
  • A borfalu és a Batthyány pince története Villányi Új Alkotmány Mezőgazdasági Termelőszövetkezet. Villánykövesd, 2011.
  • Geresdlak község története Geresdlak Község Önkormányzati Képviselő-testülete. Geresdlak, 2012.
  • Ibafa község története Ibafa község Önkormányzati Képviselő-testülete. Ibafa, 2012.
  • Erzsébet község históriája Erzsébet község Önkormányzati Képviselő-testülete. Erzsébet, 2018.
  • Nagyhajmás község története Nagyhajmás község Önkormányzati Képviselő-testülete. Nagyhajmás, 2019.

Források

  • Erdődy Gyula. Csorba Győző Könyvtár. (Hozzáférés: 2025. február 17.)
  • Mészáros Attila. „Egy százados Götzből”, Új Dunántúli Napló, Axel Springer-Magyarország Kiadó Kft. (Hozzáférés: 2025. február 17.) 
  • Baranya Megye Kézikönyve. 2. kötet. 1997. 384. p.
  • Ki kicsoda 1995-ben Pécsett. 1996. 39-40. p.
  • Ki kicsoda Pécsett 2000-ben. 2001. 34. p.
A lap eredeti címe: „https://hungaropedia.org/index.php?title=Erdődy_Gyula_(történész)&oldid=123211”