Reviczky István
| Reviczky István | |
| Született | 1884. december 25.[1] Ógyalla[1] |
| Elhunyt | 1954. augusztus 14. (69 évesen)[1] Malmö[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | diplomata |
| Tisztsége | magyar főkonzul Krakkóban (1922–1924) |
Reviczky István (Ógyalla, 1884. december 25. – Malmö, 1954. augusztus 14.[2]) diplomata, a politikatudományok doktora.
Életpályája
1908-ban tartalékos hadnaggyá nevezték ki. 1909-ben belépett az osztrák külszolgálatba, ahol gyakornokként a marseille-i és milánói főkonzulátuson dolgozott. 1910-ben Bukarestben, 1911-ben Nagy-Britanniában, 1912-ben Belgrádban, 1913-ban Izmirben, 1914-ben Alexandriában volt konzuli attasé. 1914–1918 között katonai szolgálatot teljesített az első világháborúban. 1919-ben – az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása után – a magyar Külügyminisztériumban dolgozott. 1919–1921 között a belgrádi követségen dolgozott. 1921–1922 között a prágai követségen tevékenykedett. 1922–1924 között magyar főkonzul volt Krakkóban. 1924–1925 között a Külügyminisztérium gazdaságpolitikai osztályának tisztviselője volt. 1925–1926 között São Pauloban, 1927–1935 között, valamint 1939–1945 között Triesztben volt konzul. 1935–1939 között Bécsben volt konzul.
Családja
Szülei Reviczky Károly és Weisswasser Lujza voltak. 1930. június 10-én, Budapesten házasságot kötött Fáy Erzsébettel (1901–1970).[3][4]
Jegyzetek
- ↑ 1,0 1,1 1,2 1,3 PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2021. november 8.)
- ↑ Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- ↑ Magyar Családtörténet-kutató Egyesület
- ↑ Házasságkötése bejegyezve a Bp. IX. ker. állami házassági akv. 429/1930. folyószám alatt.
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben az István Reviczky című lengyel Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
- Szluha Márton: Árva, Trencsén, Zólyom vármegye nemes családjai. Budapest, Heraldika Kiadó, 2006.
- A m[agyar] kir[ályi] belügyminiszter által igazolt nemesek 1867-1937. Szerkesztette és kiadta: Gerő József. Budapest, 1938.
- Iratok a magyar külügyi szolgálat történetéhez. Összeállította és szerkesztette: Pritz Pál. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1994.