Kétkeresztúr

Innen: Hungaropédia
A lap korábbi változatát látod, amilyen imported>B.Zsoltbot 2024. november 2., 23:36-kor történt szerkesztése után volt. (hivatkozás áthelyezése az írásjel mögé, dupla írásjel javítása AWB)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Az adatok szerializációja sikertelen
Kétkeresztúr (Nové Hony)
A falu útkereszteződése
A falu útkereszteződése
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásLosonci
Rangközség
Első írásos említés1332
PolgármesterAlena Spodniaková
Irányítószám985 42
Körzethívószám047
Forgalmi rendszámLC
Népesség
Népsűrűség11 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság211 m
Terület16,65 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 21′ 46″, k. h. 19° 49′ 30″48.362778°N 19.825000°EKoordináták: é. sz. 48° 21′ 46″, k. h. 19° 49′ 30″48.362778°N 19.825000°E
Kétkeresztúr weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kétkeresztúr témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kétkeresztúr (szlovákul: Nové Hony, korábban Kerestúry) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Losonci járásban. Kis- és Nagykeresztúr egyesítésével jött létre.

Fekvése

Losonctól 12 km-re keletre fekszik.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint a község területén ősidők óta laknak emberek. A korai bronzkorból a pilinyi kultúra emberének települését tárták fel itt. A szlávok 10. századi településének nyomait is megtalálták itt. A mai települést 1332-ben említik először. A 14. századtól két részből, Kis- és Nagykeresztúrból állt, melyek a 19. században egyesültek. Története során több nemesi család birtoka volt. 1828-ban 15 házában 133 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal és szőlőtermesztéssel foglalkoztak. A Szakáll család nagybirtokán merinói juhokat tenyésztettek. Vályi András szerint „Nagy, és Kis Keresztúr. Két Szabad puszták Nógrád Várm. földes Uraik Losonczy, és Záborszky Uraságok, fekszenek Osgyánnak szomszédságában, és annak filiáji."[1] A trianoni békeszerződésig területe Nógrád vármegye Losonci járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország része. 1948-ban a nagybirtokot felosztották.

Népessége

1910-ben 291-en, többségben magyar anyanyelvűek lakták, jelentős szlovák kisebbséggel. 2001-ben 205 lakosából 157 szlovák és 44 magyar volt. 2011-ben 186 lakosából 157 szlovák és 22 magyar volt. 2021-ben 179 lakosából 152 szlovák, 22 magyar (12,3%), 1 cseh, 1 egyéb, 3 ismeretlen nemzetiségű volt.[2]

Nevezetességei

  • Evangélikus temploma 1886-ban épült.
  • Neoklasszicista kastélya 1870-ben épült, 1903-ban átépítették.

Jegyzetek

  1. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  2. SODB2021 - Population - Basic results. www.scitanie.sk. (Hozzáférés: 2022. július 16.)

Külső hivatkozások