Baróti Lajos (irodalomtörténész, 1856–1933)
Baróti Lajos | |
![]() | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1856. augusztus 26. Haulikfalva |
Elhunyt | 1933. március 13. (76 évesen) Balatonalmádi |
Ismeretes mint |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Baróti Lajos témájú médiaállományokat. |
Baróti Lajos, 1884-ig Grünn Lajos (Haulikfalva (Perjámos), 1856. augusztus 26. – Balatonalmádi, 1933. március 13.) irodalomtörténész, történész, polgári iskolai tanár.
Életútja
Apja katolikus néptanító volt. Gimnáziumi tanulmányait 1868 és 1875 között Szegeden és Temesvárott végezte. 1875 őszén Pestre ment az egyetemre és jogot hallgatott, két évre rá a bölcseleti karhoz ment át. 1879-ben letette a középiskolai tanári vizsgálatot történelemből és földrajzból, 1880-81-ben a magyar- és német nyelv és irodalomból. 1880-ban fővárosi polgár-iskolai tanár lett. Eleinte ideiglenes minőségben az V. kerületi polgári leányiskolánál működött, miután már előbb négy éven át a Röser-féle kereskedelmi iskolában tanított. 1882-ben a várbeli polgári leányiskolához a magyar és német nyelv és irodalom tanárának választatott meg. 1894 és 1905 között Budapesten volt felsőreáliskolai tanár. Miután nyugalomba vonult, Balatonalmádiban élt súlyos betegen. 1882-től Petőfi Sándor tanulmányozásával foglalkozott és az élete és költészetére vonatkozó adatokat gyűjtötte. Az erre vonatkozó cikkek megjelentek a Fővárosi Lapokban (1883), Vasárnapi Ujságban (1884-85. 1890.) és Nemzetben (1884.)
Munkái
- Petőfi ujabb reliquiái. 1838-49. (Budapest, 1887) Online
- Perjamos. (Gross-Becskerek, 1889. Ez a monográfia előbb a Torontaler Zeitungban 1888-89-ben jelent meg.)
- A bánsági legrégibb német település története (Temesvár, 1892)
- Adattár Délmagyarország XVIII. sz.-beli történetéhez (I-III., Temesvár, 1896–1907)
- A magyar nemzet története (Átdolgozás Szalay József után, Bp., 1896–98)
- Petőfi adomák. (Budapest, 1908) Online
Források
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.
- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994.
További információk
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Irodalmi lexikon. Szerk. Benedek Marcell. Bp., Győző A., 1927.
- Kalapis Zoltán: Életrajzi kalauz. Ezer magyar biográfia a délszláv országokból. Újvidék, Fórum Könyvkiadó, 2002.
- Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918.
- Magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963–1965.
- Magyar katolikus lexikon I–XVII. Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1993–2014. ISBN 963-361-626-3
- Magyar nagylexikon I–XIX. Főszerk. Bárány Lászlóné et al. Budapest: Akadémiai; (hely nélkül): Magyar Nagylexikon. 1993–2004. ISBN 963-05-6611-7
- A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X
- Révai új lexikona I–XIX. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1996–2008. ISBN 963-901-594-6
- Tolnai világlexikona I–VIII. Budapest: Magyar Kereskedelmi Közlöny Hírlap- és Könyvkiadó-vállalat. 1912–1919.
- Tolnai új világlexikona I–XVIII. + I–II. (pótkötetek). Budapest: Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat Rt. 1926–1933.
- Uj Idők lexikona I–XXIV. (szerk.) Dr. Balla Antal – Dr. Benedek László – Dr. Bacsó Jenő – Dr. Angeli Ottó. Budapest: Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. 1936–1942.
- Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8
- Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6804-7
- Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. Budapest: „Stúdium” Kiadása. 1926. → (reprint kiadás: Kassák Kiadó, Budapest, 1993, ISBN 963-7765-39-5)
- Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998.