Alexis de Tocqueville

Alexis de Tocqueville
Théodore Chassériau festménye (1850)
Született	Alexis-Charles-Henri Clérel de Tocqueville
Elhunyt
Állampolgársága
Házastársa	Mary Mottley Tocqueville
Szülei	Louise Le Peletier de Rosanbo Hervé de Tocqueville
Foglalkozása	filozófus politikus író szociológus jogász történész
Tisztsége	Seat 18 of the Académie française (1841. december 23. – 1859. április 16.) elnök (1849–1852, general council of Manche) Franciaország külügyminisztere (1849. június 2. – 1849. október 31.)
Iskolái	Párizsi Egyetem Lycée Fabert
Kitüntetései	a francia Becsületrend lovagja Montyon-díj (Az amerikai demokrácia, 1835)
Halál oka	gümőkór
Sírhelye	Tocqueville
A Wikimédia Commons tartalmaz Alexis de Tocqueville témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Karikatúra, Honoré Daumier, 1849.

Alexis Charles-Henri Clérel de Tocqueville (Verneuil-sur-Seine, Île-de-France, Franciaország, 1805. július 29. – Cannes, 1859. április 16.) francia politikai gondolkodó, történész, a szabadság és a demokrácia eszméinek tudós szószólója.

Élete

Leghíresebb művei Az amerikai demokrácia (De la Démocratie en Amérique, 1835, 1840 I. ill. II. kötet), valamint A régi rend és a forradalom (L'Ancien Régime et la Révolution, 1856). Sokat idézett megállapítása szerint a világ könnyebben elfogad egy kézenfekvő hazugságot, mint a bonyolult és nehezen megismerhető igazságot. Verneuil-sur-Seine-ben, Franciaország Île-de-France régiójában született egy normandiai eredetű nemesi családban. Cannes-ben halt meg. Fő művét amerikai utazásai hatására írta, és a mai napig alapmű a 19. századi amerikai történelem és társadalom tanulmányozásában – napjainkban is. Liberális gondolkodóként tanulmányozta a kormányzat működését, a hatalom, a társadalom és az egyén viszonyát. A kormányzat tevékenységi körének korlátozása mellett érvelt, a konzervativizmus hívei gyakran idézik véleményét, miszerint a szegények gyámolítása nem az állam feladata, hanem a társadalom – felelős magánszemélyek által koordinált – kötelessége. Tocqueville a demokrácia jelentős tanulmányozója és filozófusa. Montesquieu követőjeként bírálja Rousseau-t. Véleménye szerint a demokrácia szabadság és egyenlőség közi egyensúlyt képvisel, megszabva az egyén és közösség egymáshoz való viszonyát, jogait és kötelességeit. Úgy vélte, hogy a társadalmi egyenlőség végletekig menő megvalósítása az egyén elszigetelődéséhez, ezáltal a kormányzat befolyásának növekedéséhez és végső soron a szabadság korlátozásához vezet.

„Ahol az állam erős, ott a társadalom gyenge, és ahol a társadalom gyenge, a demokrácia még nem eresztett mélyen gyökeret.”

– Alexis de Tocqueville

Fontosnak tartotta az egyének, polgárok önszerveződését, ebben az értelemben a polgári társadalom bajnoka. Szükségesnek tartotta – illetve megjövendölte – a demokrácia kiterjesztését a társadalom minden tagjára nemi és faji megkülönböztetés nélkül.

Érdekesség

Magyarországon nagy feltűnést keltett A demokrácia Amerikában c. műve, nagyon korán lefordították és kiadták (1841-43).

Művei

• Du système pénitentiaire aux États-Unis et de son application en France (1833)
• De la démocratie en Amerique (1835/1840) Magyarul:
  • Tocqueville Elek: A democratia Amerikában (Egyetemi Nyomda, Buda, 1843)
  • A demokrácia Amerikában (Gondolat, 1983) Részletek. ISBN 963-281-326-x
  • Az amerikai demokrácia (Európa, 1993) Teljes mű François Furet tanulmányával. ISBN 963-07-5530-0
• L'Ancien Régime et la Révolution (1856) Magyarul: A régi rend és a forradalom (Atlantisz Könyvkiadó, 1994), ISBN 963-7978-48-8
• Recollections (1893)
• Journey to America (1831–1832)

Magyarul

• Tocqueville Elekː A' democratia Amerikában, 1-2.; ford. Fábián Gábor; Egyetemi Ny., Buda 1841–1843
• A demokrácia Amerikában. Válogatás; vál., utószó Kulcsár Kálmán, ford. Frémer Jusztina et al.; Gondolat, Budapest, 1983 (Politikai gondolkodók)
• Az amerikai demokrácia; tan. François Furet, ford. Ádám Péter et al., név- és tárgymutató Dombi Gábor; Európa, Budapest, 1993
• A régi rend és a forradalom (ford., előszó, jegyz., bibliográfia Hahner Péter), Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 1994 (Circus Maximus), ISBN 9637978488
• Emlékképek 1848-ról; bev. John Lukacs, ford., jegyz., névmutató Ádám Péter; Európa, Budapest, 2011
• A demokratikus despotizmus. Szemelvények Az amerikai demokráciából és Tocqueville leveleiből; vál., ford., előszó, jegyz. Ádám Péter; Qadmon, Budapest, 2020

További információk

• John Lukacs: Alexis de Tocqueville utolsó napjai
• Pár Tocqueville-mondat Tamás Gáspár Miklóstól (Népszabadság. Archív, 2007-09-27)
• http://www.foti-peter.hu Archiválva 2017. szeptember 7-i dátummal a Wayback Machine-ben – Írások a decentralizált demokráciáról
• Szabadság és/vagy egyenlőség. Tocqueville-tanulmányok; szerk. Fülöp Endre, Ocskay Gyula, Pogonyi Szabolcs; Politikai Filozófia Közhasznú Alapítvány, Pilismarót, 2006 (Pofa-könyvek)
• Kiss Csaba: Forradalom és szabadság. Tocqueville kontra Marx; ELTE BTK Filozófiai Intézet–L'Harmattan–Magyar Filozófiai Társaság, Budapest, 2020 (Cogito könyvek)