Ivan Potrč

Ivan Potrč
Született	Ptuj
Elhunyt	Ljubljana
Álneve	Janez Šolar
Állampolgársága	szlovén (1991–) jugoszláv (–1991) jugoszláv Szerb–Horvát–Szlovén Királyság Ciszlajtánia
Házastársa	Branka Jurca
Gyermekei	Marjetica Potrč
Foglalkozása	újságíró író színműíró szerkesztő
Kitüntetései	Prešeren-díj
Sírhelye	Žale Central Cemetery
IMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz Ivan Potrč témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Ivan Potrč (Ptuj, 1913. január 1. – Ljubljana, 1993. június 12.) szlovén író, drámaíró.

Életrajza

Ivan Potrč szegény földműves családba született. Tinédzser éveiben nehéz anyagi körülmények között élt. Ebben az időben kezdett terjedni a német nacionalizmus, amely különösképpen a Jugoszláv Királyság északi régióira jelentett veszélyt. Ivan Potrč dacolva a német nacionalizmussal elkötelezett kommunista lett. Politikai aktivitása miatt kizárták a középiskolából mielőtt leérettségizhetett volna, és tizenegy hónap börtönbüntetésre ítélték. 1938 és 1941 között a nemzeti liberális napilap, a Večernik újságírójaként dolgozott Mariborban. 1941-ben, miután a nácik megszállták Jugoszláviát, és Észak-Szlovéniát a Német Birodalomhoz csatolták, Portčot a Mauthausenben lévő koncentrációs táborba internálták. A munkatáborból 1943-ban tért vissza, majd hazatérése után csatlakozott a jugoszláv partizánokhoz. A második világháború alatt, illetve azt követően Domovina című újságnál dolgozott mint szerkesztő-újságíró. 1947-ben előbb főszerkesztője, majd igazgatója a Mladinska Knjiga kiadónak. Felesége Branka Jurca, írónő, akivel két közös gyermekük született. Lányuk Marjetica Potrč híres művész és építész, fiúk Matjaž Potrč filozófia professzor.

Munkássága

Ivan Potrč úttörője volt a szocialista realizmusnak Északkelet-Szlovéniában. Munkásságára, gondolkodásmódjára hatással volt a társadalmi környezet, és az avantgarde politikai eszmék, amelyekhez egész életében, haláláig hű maradt. Legnagyobb hatású munkája az a drámatrilógia volt, amely a földbirtokos Krefels család felbomlását és bukását ábrázolja, illetve a Na kmetih című regény, amelyet számos nyelvre lefordítottak. Munkájáért két Prešeren-díjat kapott (1947-ben és 1955-ben). 1977-től 1983-ig a Szlovén Tudományos Akadémia együttműködő tagja volt, majd 1983-tól haláláig a Slovenska akademija znanosti in umetnosti, a SAZU (Szlovén Tudományos Akadémia) teljes jogú tagja.

Prózája

• Prekleta zemlja (1936)
• Sveti zakon (1937)
• Sin (1937)
• Podoba Slavke Klavora(1945)
• Kočarji in druge povesti (1946)
• V kurirski karavli (1946)
• Svet na Kajžarju (1947)
• Na kmetih (1954)
• Zločin (1955), magyarul: Gaztett, 1960, fordította: Csuka Zoltán
• Srečanje (1962)
• Nesmiselno življenje (1965)
• Onkraj zarje (1966)
• Pravljica o Vanču (1973)
• Imel sem ljubi dve (1976)
• Tesnoba (1991)
• Dva admirala in druge zgodbe (1993)

Drámái

• Kreflova kmetija (1947)
• Lacko in Krefli (1949)
• Krefli (1952)
• Na hudi dan si zmerom sam

Magyarul

• Gaztett; ford. Csuka Zoltán; Európa, Bp., 1960

További információk

• Szíjártó Imre: A maguk földjén (Szlovén irodalom és film 1990-ig) Archiválva 2007. május 22-i dátummal a Wayback Machine-ben