Görögfalu

Innen: Hungaropédia
A lap korábbi változatát látod, amilyen imported>JSoos 2024. március 24., 14:44-kor történt szerkesztése után volt. (más)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Az adatok szerializációja sikertelen
Görögfalu (Závadka)
Görögfalu zászlaja
Görögfalu zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásGölnicbányai
Rangközség
Első írásos említés1352
PolgármesterVladimír Kišák
Irányítószám053 33
Körzethívószám053
Forgalmi rendszámGL
Népesség
Népsűrűség27 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság827 m
Terület22,34 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 52′ 01″, k. h. 20° 37′ 05″48.866869°N 20.617919°EKoordináták: é. sz. 48° 52′ 01″, k. h. 20° 37′ 05″48.866869°N 20.617919°E
Görögfalu weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Görögfalu témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Görögfalu (1899-ig Zavadka, szlovákul: Závadka) község Szlovákiában, a Kassai kerület Gölnicbányai járásában. Magyar neve onnan származik, hogy lakosságának többsége görögkatolikus.

Fekvése

Iglótól 21 km-re délkeletre, a Gölnic és a Hernád között található.

Története

A községet a márkusfalvi Máriássyak családjából származó Batiz alapította, amikor 1270-ben a lengyelországi Nowy Targból bányászokat telepített ide. Első írásos említése 1352-ből származik „Zavada” alakban. A Máriássy család birtoka volt. A 16. század elején az elmenekült lakosság pótlására a pásztorjog alapján ruszinokat telepítettek a községbe. A falu lakói híres bacsák voltak, akik kiváló sajtot készítettek. Emellett a Budapestről Krakkóba tartó kereskedelmi útvonal őrzése is feladataik közé tartozott. A 18. században ismét megindult a termelés a bányákban. Főleg rezet, aranyat és ezüstöt bányásztak itt. 1787-ben 85 házában 628 lakos élt. A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ZAVADA. Elegyes falu Szepes Várm. földes Ura Lőtse Városa, fekszik Lőtséhez 1 1/4 mértföldnyire; határja hegyes, és néhol sovány.[1] A 19. században Albrecht főherceg volt a falu kegyura, aki vasolvasztót építtetett ide. 1828-ban 105 háza és 685 lakosa volt. Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Zavadka, Szepes v. orosz falu, Markusfalva fil. 10 kath., 741 g. kath. lak. Görög kath. paroch. Rézbányák. F. u. a Márjássy nemzetség. Ut. post. Lőcse.[2] 1880 és 1890 között sok lakója kivándorolt a tengerentúlra. A trianoni diktátumig Szepes vármegye Iglói járásához tartozott. A második világháború alatt a környéken tevékenykedő partizánokat segítették a lakosok.

Népesség

1910-ben 710, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. 2001-ben 600 lakosából 400 fő szlovák, 134 cigány és 61 ruszin volt. 2011-ben 606 lakosából 433 fő szlovák és 124 ruszin.

Nevezetességek

  • A község temploma 1775 és 1778 között épült. A fatemplomot később átépítették kőtemplommá, majd ezt 1925-ben a falu lakói lebontották és megnagyobbították. Az eredeti templomból csak a torony és a kripta maradt. Tornyában három harang (Mihály arkangyal, Mátyás és Kisharang) lakik.[3]
  • A falu két végén egy-egy kápolna áll.
  • Görögfaluban megmaradt néhány ház, mely a népi építészetet őrzi.

Jegyzetek

  1. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  2. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  3. Görögfalu nevezetességei. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 10.)

További információk

Commons:Category:Závadka District Gelnica
A Wikimédia Commons tartalmaz Görögfalu témájú médiaállományokat.