Aktív biztonság
Innen: Hungaropédia
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
Az aktív biztonság a közúti közlekedésben a közlekedési eszközök azon biztonsági elemeit foglalja össze, amelyek csökkentik a veszélyes közlekedési helyzetek (megcsúszás, kerékkipörgés, kisodródás, sávelhagyás, ütközésveszély) illetve az ebből fakadó közúti balesetek kialakulásának kockázatát. Az aktív biztonség - szemben a passzív biztonsággal - követelményrendszert jelent a jármű mindazon szerkezeti elemeivel szemben, amelyek segítik a jármű irányítását, mouzgékonyságát illetve stabilitását.[1]
Az aktív biztonságot közvetlenül szolgáló elelmek
- futómű,
- kormányberendezés,
- fékrendszer szerkezete.
Az aktív biztonságot közvetett módon szolgáló elelmek
- vezetőülés kialakítása,
- sebességváltókar kialakítása,
- műszerfal kialakítása.[1]
A legelterjedtebb aktív biztonsági elemek
- blokkolásgátló berendezés (ABS)
- kipörgésgátló (ASR)
- elektronikus stabilizáló program (ESP)
- sávtartó asszisztens (SPA)
- követésitávolság-szabályozó (tempomat, ART)
- fékasszisztens (BAS)
- tartósfék-korlátozó (DBL)
- Adaptív távolságtartó automatika (ACC)
- Sávtartás (LKAS) és sávváltás támogatás (LDWS - Sávelhagyás-jelző rendszer)
- Szervokormány
- Hátsókerék-kormányzás
- Elektronikus differenciálzár (EDS)
- Tolatóradar, parkolóradar (APS)
- Előzésérzékelő / Holttérfigyelő rendszer (BLIS)
- Elektronikus fékerőelosztó (EBV)
- Vészfékasszisztens (EBA)
- Elalvás jelző (AA - Attention Assist)
- Harmadik féklámpa
- Ködfényszórók
- Visszagurulás-gátló rendszer (HSA)
Jegyzetek
Források
- Dr. Nádasi Antal: Közlekedésbiztonsági ABC. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1985. ISBN 963 10 6694 0 5. old.