Vinkovich Benedek
| Vinkovich Benedek | |
 | |
| Született | Az adatok szerializációja sikertelen Az adatok szerializációja sikertelen |
| Elhunyt | Az adatok szerializációja sikertelen Az adatok szerializációja sikertelen |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége |
|
Jaski Vinkovich Benedek (Vinkovits; Jaska, Zágráb vármegye, 1581. – Zágráb, 1642. december 2.) pécsi, majd zágrábi püspök.
Élete
A kolozsvári jezsuita kollégiumban tanult, majd a zágrábi papnevelőben tanár lett. Bécsben[1] és Bolognában tanult tovább, ahol filozófiai és teológiai doktor lett. 1606-ban a bolognai Collegium Illiricum Hungaricum rektora[2] és kanonok volt. 1609-től csázmai főesperes lett. 1617-ben magyar nemességet kapott. 1619-től a horvát rendek követe a királynál, hogy a szerb menekülteket az ország kormánya s a földesúri székek alá helyezzék. 1624–1637 között zágrábi nagyprépost. 1625-ben az országgyűlésen a muraközi ügyben fölszólalva e területet, mely akkor szinte teljesen a lutheri irányt követte, „Felső-Horvátország” részének tartotta, s dicsérte a protestáns prédikátorokat elűző püspököt, mire a protestáns rendek haját s szakállát a helyszínen kitépték.[3] Elégtételként II. Ferdinánd az 1625/61. törvénycikkben kimondatta, hogy a zágrábi nagyprépostoknak örök időkre helye van a magyar országgyűlésben, s a horvát küldöttek egyike a felső táblán kapott helyet. Neki és nagyprépost utódainak adta a bélai apáti, a vránai perjeli s a királyi tanácsosi címet. VIII. Orbán ezt megerősítette, s megengedte neki a püspöki jelvények használatát. 1626-ban a horvát rendek országos biztosnak nevezték ki a görögkeleti szerbek ügyeinek rendezésére, ez évben megkezdte a bécsi horvát szeminárium szervezését. II. Ferdinánd Draskovich György helyére 1630. október 25-én pécsi püspökké nevezte ki.[4] VIII. Orbán 1633. június 6-án megerősítette székében. 1634. március 19-én Bécsben szentelték fel püspöknek. Püspöksége idején Pécsett csupán 4 jezsuita és 1 katolikus egyházmegyei pap működött, s csak egy fa kápolnájuk volt.[5] A tizedekből csupán 100 forintot kapott, azt is a jogfolytonosság megőrzéséért. 1635-ben a latin liturgia elleni küzdelméért Pázmány Péter érsek és VIII. Orbán is megdorgálta.[6] Sikertelenül próbálkozott a szerb uszkókok polgári hatóság alá helyezésével, így azok sok kárt okoztak az egyházmegyéjének. 1637-ben a káptalan ellen kitört stibrácski parasztlázadás lecsendesítésével próbálkozott. Támogatta Borković Márton ellenreformációs tevékenységét a Muraközben.[7] 1637. május 2-án a király kinevezte zágrábi megyéspüspökké,[8] amit VIII. Orbán 1642. április 28-án hagyott jóvá. Pereskedett a káptalannal, Erdődy György horvát bánnal, a német tábornokokkal és a várkapitányokkal. A római kúriával a pápai adományi illetmények (annatae) miatt, mely ügyben fő megbízottja földije és barátja, Rafael Levaković későbbi püspök és érsek volt.[9] Helyreállíttatta a székesegyházat, és szemináriumot nyitott Zágrábban. 1642-ben egyházmegyei zsinatot tartott. Utóda a pécsi püspöki székben 1637-től Cseh János, a zágrábi székben 1643. április 11-től Bogdán Márton.
Művei
- Notitiae episcopatus et episcoporum ecclesiae Zagrabiensis. Kz.
- Relatio et informatio de Valachis et episcopatu Valachorum seu Rascianorum... Kz.
Források
- Magyar Katolikus Lexikon
- Payr Sándor 1924: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története I. Sopron
- Margalits Ede: Horvát történelmi repertórium
- ↑ Ivan Kukuljević Sakcinski 1869: Književnici u Hrvatah iz prve polovine XVII vieka s ove strane Velebita. p. 125; Rudolf Horvat 1944: Poviest Međimurja. Hrvatski Rodoljub, 67.
- ↑ Münster László 1928: A bolognai collegio ungarico-illyrico és magyar vonatkozású freskói. Magyar művészet 4/6, 428.
- ↑ Payr 1924, 580.
- ↑ Fricsy Ádám 2001: A pécsi egyházmegye püspökei. Pécsi Szemle 4/1, 23; Tusor Péter 1997: Petri Pázmány epistulae, acta notationesque inedita. Magyar egyháztörténeti vázlatok 9/1-2, 121-122.
- ↑ Vö. Tusor Péter 2002: Lippay György egri püspök (1637–1642) jelentése Felső-Magyarország vallási helyzetéről (Archivio Santacroce). Levéltári Közlemények 73/1–2, 225, 139. jegyzet.
- ↑ Vö. Tusor Péter 1999: A magyar egyház és a Sacra Rituum Congregatio a katolikus reform korában (A kongregáció alapításától 1689-ig). Magyar egyháztörténeti vázlatok 11/1-2, 38.
- ↑ Vö. Haller Jenő 1917: Adatok a muraközi reformáció történetéhez II. Protestáns Szemle 1917, 368.
- ↑ Királyi Könyvek 9.5, p. 8-9
- ↑ Karácsonyi János 1909: Ki koholta a Sylvester-bullát? Századok 1909, 362-363.