Kazimierz Funk

Innen: Hungaropédia
A lap korábbi változatát látod, amilyen imported>Dudva 2024. október 31., 20:44-kor történt szerkesztése után volt. (+Kategória:Lengyel emigránsok az Amerikai Egyesült Államokban; ±Kategória:Emigráns lengyelekKategória:Lengyel emigránsok Franciaországban (a HotCattel))
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Kazimierz Funk
SzületettAz adatok szerializációja sikertelen
Varsó[1]
Elhunyt1967. november 19.
Albany[1]
Állampolgárságalengyel
Foglalkozása
IskoláiBerni Egyetem (–1904, doktorátus)
Halál okarák
A Wikimédia Commons tartalmaz Kazimierz Funk témájú médiaállományokat.

Kazimierz Funk (Varsó, 1884. február 23.New York, 1967. november 19.) lengyel biokémikus volt, nevéhez fűződik a vitamin koncepciójának első kidolgozása 1912-ben, a vegyületeket ő nevezte először vital amin-nak vagy vitaminoknak, az élet aminóinak.

Élete

Funk 1884-ben Varsóban született, édesapja jónevű bőrgyógyász volt. Tanulmányait Berlinben és Svájcban folytatta, végül a berni egyetemen 1904-ben doktorált szerves kémiából. Egyetem után először a párizsi Pasteur Intézetben dolgozott, majd Berlinben kutatott. Később a londoni Lister Intézetben végzett laboratóriumi kísérleteket. 1915-ben az Egyesült Államokba költözött, ahol 1920-ban megkapta az amerikai állampolgárságot. Később visszatért szülőhazájába, Lengyelországba, de mivel akkoriban, 1927-ben politikailag túlságosan instabilnak találta, Párizsban telepedett le, ahol saját kutatóintézetet alapított Casa Biochemica néven. 1939-ben, a második világháború kitörése után azután végleg az USA-ba költözött. 1940-ben megalapította a Funk Alapítvány az Orvosi Kutatásokért elnevezésű alapítványt. 1967-ben, 83 évesen, New Yorkban halt meg.

Hozzájárulása a tudományhoz

A holland Christiaan Eijkman egyik tanulmányában Funk azt olvasta, hogy azok az emberek, akik barna rizst fogyasztanak rendszeresen, kevésbé fogékonyak a beri-beri betegségre, mint azok, akik a hántolt gabonát alkalmazzák. Hozzálátott, hogy elkülönítse azt az anyagot, amely miatt ez a fejlemény megfigyelhető. 1912-ben sikerrel járt, és mivel az anyag egy aminocsoportot tartalmazott, elnevezte vita amine-nak (vitamin). Évekkel később kialakult elnevezési rendszerben ez a vitamin lett a B1 (Thiamin). Funk hipotézist állított fel arra, hogy további gyakori betegségek gyógyítása is lehetséges lesz vitaminok segítségével. A szóvégi "e" betűt később elhagyták, amikor felfedezték a kutatók, hogy a vitaminok nem szükségszerűen csak nitrogéntartalmú aminok lehetnek. Későbbi kutatásai során további fontos tápanyagok létezését vetítette előre, amelyek az idők során a B1, B2, C, és D vitaminok lettek. 1936-ban meghatározta a tiamin molekula struktúráját, és elsőnek izolálta a nikotinsavat (niacin vagy B3 vitamin). Funk kutatásokat folytatott még a hormonok, a cukorbetegség, a fekélyek és a rák biokémiájával kapcsolatban is.

Jegyzetek

Források