Speke-szövőmadár
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Ploceus spekei (Heuglin, 1861) | ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Speke-szövőmadár témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Speke-szövőmadár témájú médiaállományokat és Speke-szövőmadár témájú kategóriát. |
A Speke-szövőmadár (Ploceus spekei) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjéhez, ezen belül a szövőmadárfélék (Ploceidae) családjához tartozó faj. Neve a Nílus forrását, a Viktória-tavat felfedező John Hanning Speke brit katonatiszt emlékét őrzi.
Előfordulása
Etiópia, Kenya, Szomália és Tanzánia területén honos. Megtalálható szavannán, mezőgazdasági területeken és városokban.
Megjelenése
Arca és torka fekete egészen a szeméig. Hasa, oldala és feje sárga. Szárnyai és farka fekete-sárga csíkosak, kicsi barnával. A tojó tollazat egyhangú oliva-szürke, sötétbarna csíkokkal.
Életmódja
Hangja igen változó, kellemes. Ám ha fészke veszélyben van erős, éles hangját hallatja.
Szaporodása
Egyedül, vagy telepekben fészkel. Kerek, rövid zsinoron csüngő fészkét általában akácfára csinálja, melyen rövid, keskeny, oldalra, vagy lefelé nyilló bejárat található. Fészekalja 4 tojásból áll.
Források
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. február 14.)
