Spetykó Gáspár
| Spetykó Gáspár | |
| Élete | |
| Született | 1816. január 6. Gyöngyös |
| Elhunyt | 1865. október 18. (49 évesen) Gyöngyös |
| Pályafutása | |
| Jellemző műfaj(ok) | vers |
Spetykó Gáspár (Gyöngyös, 1816. január 6.[1] – Gyöngyös, 1865. október 18.[2]) magyar költő, író. Írói álneve: Avar. A Mátra-vidék költőjének tartotta magát; tájverseket írt, a petőfieskedők modorában.[3] Gyöngyösön zenei és műkedvelő társaságot szervezett, a város helytörténetét kutatta.[3]
Életpályája
Iskoláit részben Gyöngyösön, részben Fejérváron, Szegeden, Pesten és Egerben végezte. 1835-ben Szécsényben volt ferences novícius, de már egy év múlva elhagyta a rendet.[3] Már mint tanuló több költeményt írt a Regélőnek, a Honművésznek, a Társalkodónak és az Athenaeumnak. 1841-től jogot tanult. 1845-ben tett ügyvédi vizsgát, ezt követően mint ügyvéd működött Gyöngyösön. 1848-ban városi ügyész volt Gyöngyösön. A szabadságharc alatt nemzetőr volt. Hazafias magatartásáért a Bach-kormány idején (1852 és 1860 között) eltiltották ügyvédi hivatása gyakorlásától.
Emlékezete
Nevét utcanév idézi.
Művei
- 1854-ben Gyöngyvirágok címen adott ki Pesten egy kötet költeményt, amelyben a mátravidéki népszokásokat az ottani tájbeszéd szerint eredeti dalokban ismertette.
- Összes költeményei és prózai dolgozatai ifj. Káplány József kiadásában jelentek meg Gyöngyösön, 1883-ban.
- Kéziratban maradt Világosi kincsásók című színműve.
Források
- A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X
