Bernoulli-egyenlőtlenség

Innen: Hungaropédia
A lap korábbi változatát látod, amilyen imported>Wikizoli 2024. június 16., 20:37-kor történt szerkesztése után volt. (Egy direkt bizonyítás: apró javítások)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
A Bernoulli-egyenlőtlenség egy esetének ábrázolása. Itt y=(1+x)r pirossal, y=1+rx pedig kék színnel van ábrázolva és r=3.

A Jakob Bernoulli svájci matematikusról[1] elnevezett Bernoulli-egyenlőtlenség a matematikai analízis egyik fontos tétele, amely szerint bármely h1 valós szám és n természetes szám esetén

(1+h)n1+nh.

Egyszerű, de fontos egyenlőtlenség, amivel egy hatványfüggvény alulról becsülhető.

A tétel bizonyítása

Teljes indukcióval

A bizonyítás teljes indukcióval végezhető:[2] n=1-re nyilván egyenlőség áll, és ha az állítás igaz n-re, akkor

(1+h)n+1=(1+h)n(1+h)(1+nh)(1+h),

ami a szorzás elvégzése után

1+(n+1)h+nh21+(n+1)h.

Egyenlőség nyilván csak az n=0, n=1 vagy h=0 esetben teljesül.

Egy direkt bizonyítás

Az alábbi bizonyítás megjelent a kolozsvári Matlap, 2014. 2-es számában Varga János tollából.[3] 1. Legyen h0. Ekkor a q=1+h hányadosú 1,q,q2,...,qn mértani sorozat összege n, hisz mindegyik tagja legalább 1. A mértani sorozat összegképletéből viszont azt kapjuk, hogy (1+h)n1(1+h)1n, vagyis (1+h)n1+nh. 2. Legyen 1h<0. Ekkor q1, tehát a fenti képletre azt kapjuk, hogy (1+h)n1(1+h)1n, és mivel h<0, az eredmény ugyanaz: (1+h)n1+nh.

Megjegyzés

A Bernoulli-egyenlőtlenségnél gyengébb (1+h)nnh állítást sokkal körülményesebb teljes indukcióval bizonyítani. Nemnegatív h-ra az egyenlőtlenség megkapható a binomiális tétel segítségével:

(1+h)n=k=0n(nk)hk(n1)h+(n0)=1+nh.

Rokon egyenlőtlenségek

Szigorú egyenlőtlenség

Ugyanígy nevezik Bernoulli-egyenlőtlenségnek a szigorú egyenlőtlenséget megkövetelő változatot is: Minden valós x>1-re és x0-ra és minden n2 természetes számra

(1+x)n>1+nx.

A bizonyítás ugyanúgy végezhető teljes indukcióval, mint a nem szigorú változat.[1]

Valós kitevős hatványok

Valós kitevőkre a deriváltak összehasonlításával az egyenlőtlenség a következőképpen általánosítható: Minden x>1-re

(1+x)r1+rx, ha r1 és
(1+x)r1+rx, ha 0r1.

Különböző tényezők

Ha nem hatványt veszünk, hanem különböző tényezők szorzatát, akkor teljes indukcióval megmutatható, hogy

i=1n(1+xi)>1+i=1nxi

ahol minden xi-re vagy 1<xi<0, vagy xi>0 teljesül, és n 2[1] ui:=xi -et helyettesítve és a 1xi0 speciális esetet tekintve a Weierstraß-szorzategyenlőtlenséget kapjuk: [4],[5],[6]

i=1n(1ui)1i=1nui.

Alkalmazások

Egy sorozat határértéke

Állítás:

limnan=1

minden a1 valós számra. Bizonyítás: Definiáljuk az xn0 sorozatot a következőképpen:

an=1+xn.

Ekkor a Bernoulli-egyenlőtlenség szerint

a=(1+xn)n1+nxn,

így

a1nxn0.

De

limna1n=0,

tehát

limnxn=0.

És végül

limnan=1+limnxn=1+0=1.

Exponenciális függvény

Egyszerűsége ellenére a Bernoulli-egyenlőtlenség sokszor hasznosnak bizonyul becslésekben. Legyen rögzítve egy x. Ekkor xn1 minden nn0(x)-re. A Bernoulli-egyenlőtlenséggel

(1+xn)n1+nxn=1+x minden nn0(x)-re.

Mivel

ex=limn(1+xn)n,

azért beláttuk a

1+xex minden x-re az

egyenlőtlenséget.

A számtani-mértani közép egyenlőtlensége

A Bernoulli-egyenlőtlenséget felhasználva teljes indukcióval: Legyen xn+1 az x1,,xn,xn+1 pozitív számok maximuma, és x¯arithm x1,,xn számtani közepe. Ekkor xn+1x¯arithm0, és a Bernoulli-egyenlőtlenség folytán

(x1++xn+1(n+1)x¯arithm)n+1=(1+xn+1x¯arithm(n+1)x¯arithm)n+11+xn+1x¯arithmx¯arithm=xn+1x¯arithm.

Az indukciós feltétellel

(x1++xn+1n+1)n+1x¯arithmn+1xn+1x¯arithm=x¯arithmnxn+1x1xnxn+1,

ami éppen az, amit bizonyítani akartunk. A bizonyítás megtalálható például Heuser könyvében (H. Heuser, Lehrbuch der Analysis, Teil 1, Kapitel 12.2.)

Jegyzetek

  1. 1,0 1,1 1,2 Harro Heuser, Lehrbuch der Analysis, Teil 1., B. G. Teubner Stuttgart, 1984, ISBN 3-519-22221-3, S. 61, Kapitel 7.9 und S. 68, Aufgabe 7.17
  2. http://mo.mathematik.uni-stuttgart.de/inhalt/erlaeuterung/erlaeuterung39/
  3. Varga János: A Bernoulli-egyenlőtlenség egyszerű bizonyítása, Matlap, 2014. 2. szám. 48. o. Online hozzáférés
  4. Archivált másolat. [2007. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 19.)
  5. http://mathworld.wolfram.com/WeierstrassProductInequality.html
  6. http://www.cut-the-knot.org/Generalization/wineq.shtml

Források

Császár Ákos: Valós analízis ISBN 978-963-19-0113-9