Maria Gaetana Agnesi

Innen: Hungaropédia
A lap korábbi változatát látod, amilyen imported>Dudva 2024. január 22., 22:30-kor történt szerkesztése után volt. (Apácák kategória hozzáadva (a HotCattel))
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Maria Gaetana Agnesi
SzületettAz adatok szerializációja sikertelen
Az adatok szerializációja sikertelen
ElhunytAz adatok szerializációja sikertelen
Az adatok szerializációja sikertelen
Foglalkozása
Iskoláiotthonoktatás
Halál okatüdőgyulladás
SírhelyeAz adatok szerializációja sikertelen
A Wikimédia Commons tartalmaz Maria Gaetana Agnesi témájú médiaállományokat.

Maria Gaetana Agnesi (Milánó, 1718. május 16. – Milánó, 1799. január 9.) olasz nyelvész, matematikus, filozófus és filantróp, a Bolognai Egyetem tiszteletbeli tagja. Ő írta az első olyan könyvet, amely tárgyalja a differenciálszámítást és integrálszámítást.

Életpályája

Apja, Pietro, gazdag matematikaprofesszor volt. Mariát csodagyermeknek tekintették; ötéves korában az olasz mellett már franciául is beszélt. 9 évesen egyórás saját maga által írt latin beszédet tartott egy akadémiai gyűlésen. A beszéd tárgya a nőknek a tanuláshoz való joga volt. A tizenharmadik születésnapjáig megtanult görögül, héberül, spanyolul, németül és latinul. Az öccseit is ő tanította. Amikor tizenöt éves lett, az apja rendszeresen összejöveteleket tartott a házában a legtanultabb bolognaiak részvételével, akik előtt a lány felolvasást és vitákat tartott különböző filozófiai kérdésekről. Ezek a bemutatók valószínűleg nem voltak Maria kedvére, mert visszavonultságra hajló természete volt, és a lány húszéves kora körül abbamaradtak. Ettől fogva visszavonulva élt és a matematika tanulmányozásának szentelte magát. A munkájának a legértékesebb eredménye az Instituzioni analitiche ad uso della gioventu italiana című könyv volt, amely 1748-ban jelent meg Milánóban és úgy tekintették, hogy a legjobb bevezetés Euler munkáihoz [1]. Tárgyalta az Agnesi-féle görbét. A görbe definíciója:

y=1x2+1

vagy általában

y=a3x2+a2

A görbét előtte Fermat és Grandi is tanulmányozta. 1750-ben édesapja betegsége miatt XIV. Benedek pápa kinevezte a bolognai egyetem matematikai és filozófia tanszékére. Ő volt a második nő, aki egyetemi professzori kinevezést kapott. Apja halála után, 1752-ben teológiai tanulmányokba kezdett és a szegények, hajléktalanok és betegek felé fordult. Néhány évig igazgatója volt a milánói Trivulzio ispotálynak, (Pio Albergo Trivulzio) majd apácaként fejezte be életét.

Jegyzetek

Források

További információk

  • Larson, Ron; Hostetler, Robert P.; and Edwards, Bruce H. (2003). Calculus of a Single Variable: Early Transcendental Functions (3rd edition). Houghton Mifflin Company. ISBN 0-618-22307-X

Kapcsolódó szócikkek