Hovd tartomány
| Hovd tartomány (Ховд аймаг) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Mongólia | ||
| Székhely | Hovd | ||
| Székhely | Hovd | ||
| Alapítás éve | 1931 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 86 000 fő (2017)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 76 133,38 km² | ||
| Időzóna | UTC+7 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 é. sz. 47° 00′, k. h. 92° 45′47.000000°N 92.750000°EKoordináták: é. sz. 47° 00′, k. h. 92° 45′47.000000°N 92.750000°E | |||
 | |||
| Hovd tartomány weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hovd tartomány témájú médiaállományokat. | |||
.svg)
Hovd tartomány (mongolul: Ховд аймаг) Mongólia huszonegy tartományának (ajmag) egyike. Az ország nyugati részén terül el, székhelye Hovd.
Földrajz
Nyugaton Bajan-Ölgij-, északon Uvsz-, keleten Dzavhan- és Góbi-Altaj tartománnyal, valamint délen Kína Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területével határos. A tartomány és székhelye az azonos nevű folyóról kapta nevét. Központi és délnyugati része hegyvidék, ahol a Mongol-Altaj északnyugat-délkeleti csapású hegyvonulatai húzódnak. Legmagasabb hegyei a Bajan-Ölgíj tartománnyal közös határ mentén: Mönh-Hajrhán (Мөнх хайрхан, 4362 m, az ország második legmagasabb pontja), Cambagarav (Цамбагарав уул, 4163 m), Tahilt (Тахилт, 4019 m). Északi, északkeleti területe a Nagy-tavak medencéjének része, közepén a Har-Usz-tóval (Хар-Ус нуур). Ide ömlik a Mongol-Altaj legnagyobb folyója, a Hovd, miután felveszi mellékfolyóját, a Bujant, mellyel nagy mocsaras deltát alkot. A Dzavhan tartománnyal közös határon terül a Har-tó és a Dörgön-tó. A Mongol-Altaj keleti oldalán eredő két folyó, a Hojt-Cenher és a Dund-Cenher (Хойт цэнхэр гол és Дунд цэнхэр гол) a hegyek közül kijutva egyesül, vizük a kis Cagán-tóba ömlik, hacsak előbb el nem vész a pusztán. Délen a Mongol-Altaj hegyeit félsivatagos medence váltja fel. Oda igyekeznek folyói is, mint az Üjencs (105 km) és a Bodoncs (Үенч гол, Бодончийн гол), de vizük elvész. A medencét a mongol-kínai határon emelkedő kisebb területű, de magasra nyúló hegyek szegélyezik: Bajtag-Bogd, Havtag-Úl. Azokon túl, kínai területen a Dzsungár Góbi kezdődik.
Járások
- Altaj járás (Алтай сум)
- Bulgan járás (Булган сум)
- Bujant járás (Буянт сум)
- Darvi járás (Дарви сум)
- Dörgön járás (Дөргөн сум)
- Dút járás (Дуут сум)
- Dzsargalant járás (Жаргалант сум)
- Dzereg járás (Зэрэг сум)
- Manhan járás (Манхан сум)
- Mönhhajrhan járás (Мөнххайрхан сум)
- Möszt járás (Мөст сум)
- Mjangad járás (Мянгад сум)
- Üjencs járás (Үенч сум)
- Hovd járás (Ховд сум)
- Csandmani járás (Чандмань сум)
- Ceceg járás (Цэцэг сум)
- Erdenebüren járás (Эрдэнэбүрэн сум)
Jegyzetek
- ↑ https://newclimate.org/sites/default/files/2020/01/Mongolia-Art-6-Virtual-Pilot-13-January-2020.pdf. (Hozzáférés: 2025. február 15.)
Források
- Kara György. Mongólia. Panoráma, 252-256. o.. ISBN 963-243-062-X (1979)
- Kobdoszkij ajmak (Mongolia szejcsasz/Geografija. Hozzáférés: 2018-08-16)
- Regioni Mongolii (Legendtour.ru, hozzáférés: 2018-08-16)
- Mongólia hegy- és vízrajzi térképe, 1: 3 000 000 (mongol nyelven, 1971)
| Tartományok |  | |
|---|---|---|
| Tartományi jogú városok | ||
