Mecklenburgi Lujza porosz királyné

Mecklenburgi Lujza
Luise Auguste Wilhelmine Amalie Herzogin zu Mecklenburg [-Strelitz]
porosz királyné
Uralkodási ideje
1797 – 1810
Elődje	Friderika Lujza
Utódja	Erzsébet Ludovika
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Mecklenburgi-ház
Született
Elhunyt	Hohenzieritz kastély
Nyughelye	mausoleum of Charlottenburg Park
Édesapja	II. Károly
Édesanyja	Friderika Karolina Lujza hessen–darmstadti hercegnő
Testvére(i)	Terézia mecklenburg–strelitzi hercegnő Friderika hannoveri királyné Sarolta Georgina mecklenburg–strelitzi hercegnő György mecklenburg–strelitzi nagyherceg Karl zu Mecklenburg-Strelitz
Házastársa	III. Frigyes Vilmos porosz király
Gyermekei	IV. Frigyes Vilmos porosz király I. Vilmos német császár Hohenzollern Alekszandra Fjodorovna orosz cárné Károly porosz királyi herceg Alexandrina mecklenburgi nagyhercegné Lujza porosz királyi hercegnő Albert porosz királyi herceg stillborn daughter von Hohenzollern Friderika porosz hercegnő Ferdinánd porosz herceg
Mecklenburgi Lujza aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Mecklenburgi Lujza témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Lujza porosz királyné, született Lujza mecklenburg-strelitzi hercegnő (Hannover, 1776. március 18. – Hohenzieritz, 1810. július 19.) porosz királyné, III. Frigyes Vilmos porosz király felesége.

Származása

Lujza hercegnő II. Károly mecklenburg–strelitzi nagyherceg (1741–1816) és Friderika Karolina Lujza hessen-darmstadti hercegnő (1752–1782) tíz gyermeke között a negyedik leány volt.

Élete

Tilsit 1807: Napoleon, I. Sándor orosz cár, Lujza és III. Frigyes Vilmos (Nicolas Gosse festménye).

Lujza az életének első éveit Hannoverban töltötte, ahol az apja a Hannoveri Választófejedelemség kormányzója volt. 1786-ban Terézia és Friderika testvéreivel Darmstadtba költözött, Mária Lujza Albertina hessen-darmstadti tartománygrófné udvarához, mert Károly herceg megint özvegy lett. Egész korát mint királyné meghatározták a napóleoni háborúk. A jénai csata után, miután Berlin Napóleon kezébe került, Lujza a gyerekeivel és Hufeland orvossal a kelet-poroszországi Memelbe menekült. A tilsiti béke után III. Frigyes Vilmos a Porosz Királyságot Königsbergből uralta. Az ötödik koalíciós háború után 1809. december 23-án a királyi család visszatért Berlinbe. 1810 nyarán apjához Neustrelitzbe, majd Hohenzieritzba utazott, ahol elhunyt.

Házassága

1793. december 24-én-ban a berlini királyi palotában Lujza hercegnő feleségül ment Frigyes Vilmos porosz királyi herceghez, a porosz trón örököséhez, II. Frigyes Vilmos porosz király és Friderika Lujza hessen–darmstadti hercegnő legidősebb gyermekéhez.

Gyermekei

A királyi család 1806-ban

Tíz gyermekük született, heten érték meg a felnőttkort:

• Egy halva született leány (*/† 1794)
• Frigyes Vilmos (1795–1861), 1840-től IV. Frigyes Vilmos király, aki 1823-ban Erzsébet Ludovika bajor királyi hercegnőt (1801–1873) vette feleségül.
• Vilmos Frigyes Lajos (1797–1888), 1861-től I. Vilmos porosz király, 1871-től német császár, aki 1829-ben Auguszta szász–weimar–eisenachi hercegnőt (1811–1890) vette feleségül.
• Sarolta Friderika Lujza (1798–1860), aki 1817-ben Alekszandra Fjodorovna néven I. Miklós orosz cár felesége lett.
• Friderika (1799–1800), kisgyermekként meghalt.
• Károly porosz királyi herceg (1801–1883), aki 1827-ben Mária szász–weimar–eisenachi hercegnőt (1808–1877) vette feleségül.
• Alexandrina (1803–1892), 1822-től Pál Frigyes mecklenburg–schwerini nagyherceg felesége.
• Ferdinánd (1804–1806), kisgyermekként meghalt.
• Lujza (1808–1870), aki 1825-ben Frigyes holland királyi herceg (1797–1881) felesége lett.
• Albert (1809–1872), aki 1830-ban sógornőjét, Marianna holland királyi hercegnőt (1810–1883), Frigyes holland királyi herceg húgát, majd (válása után) 1853-ban Rosalie von Rauch kisasszonyt (1820–1879) vette feleségül.

Források

• Karl Griewank (Hrsg.): Königin Luise. Briefe und Aufzeichnungen. Bibliographisches Institut, Leipzig 1924.
• Heinrich Otto Meisner (Hrsg.): Vom Leben und Sterben der Königin Luise. Eigenhändige Aufzeichnungen ihres Gemahls König Friedrich Wilhelms III. Koehler & Amelang, Leipzig 1926
• Malve Rothkirch (Hrsg.): Königin Luise von Preußen. Briefe und Aufzeichnungen 1786–1810. Dt. Kunstverlag, München 1985, ISBN 3-422-00759-8.
• Carsten Peter Thiede, Eckhard G. Franz: Jahre mit Luise von Mecklenburg-Strelitz. Aus Aufzeichnungen und Briefen der Salomé von Gélien (1742–1822). In: Archiv für hessische Geschichte und Altertumskunde. Band 43, Darmstadt 1985, ISSN 0066-636X, S. 79–160.

Külső hivatkozások

• Königin-Luise von Preußen auf der offiziellen Website des Hauses Hohenzollern
• Patricia Drewes: Königin Luise von Preußen – Geschichte im Spiegel des Mythos in der Digitalen Bibliothek der Friedrich Ebert Stiftung Archiválva 2011. augusztus 13-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Königin Luise von Preussen – Hans Dieter Mueller