Pintér Imre (színművész)

Pintér Imre
Portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1930)
Született	1864. október 6.
Elhunyt
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Szép Olga
Foglalkozása	filmrendező színész operetténekes
Sírhelye	Fiumei úti sírkert (33/7-1-150)
IMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz Pintér Imre témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Pintér Imréné , Parlaghy Kornélia színésznő portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1930)

Gramofon lemez (Budapest 1906)

Pintér Imre (Vác, 1864. október 6. – Budapest, 1946. január 17.) színész, operetténekes, rendező, színigazgató, színműíró.

Élete

Pintér Bálint és Müller Matild fia. Vácon született, ahol apja a Fejér hajó szálló tulajdonosa volt. Apja halála után mostohabátyja nevelte és a váci gimnáziumban taníttatta, ahonnan az V. osztályból ötödmagával valami csínytevés miatt kizárták. Ekkor pékinas, majd két hónap múlva füszerkereskedő-tanonc lett, azonban három hónap múltán ezt az üzletet is elhagyta. 1885 őszén lépett először színpadra Pécsett, Mészáros Kálmánnál. Blaha Lujza közbenjárására Rákosi Jenő 1886. szeptember 16-án fölvette a Népszínházhoz statisztának. Öt évi kardalnokoskodás után Pécsre került mint segédszinész, ahol csakhamar az első énekes szerepkört töltötte be. Innét Mosonyi Károlyhoz ment Temesvárra és Pozsonyba. 1891-ben Krecsányi Ignác társulatához szerződött nejével, Szép Olgával (1872–1906), aki a vidéki színpad naivája volt. 1895-től egy telet Kolozsvárt, egy telet pedig a Vígszínháznál játszott. 1897-től 1903-ig Aradon és Nagyváradon láthatta a közönség, majd 1903 őszén újból a Népszínházban lépett fel, 1904 márciusában szerződött oda. Itt Blaha Lujza partnereként szerepelt sikerrel. Miután Vidor Pál igazgató elhunyt, két évre Pécsre került, majd 1909-től Újvidéken szerepelt. 1910-től Budapesten működött, a Vígszínházban, a Budai Színkörben, illetve a Óbudai Kisfaludy Színházban, amelynek igazgatója is volt. Második felesége pedig Parlaghy Kornélia színésznő volt. Az 1930-as években Blaha Lujzával középiskolákban adtak elő népszínmű-összeállításokat.

Írásai

Költeményeket, tárcákat írt a vidéki lapokba, így az Erdélyi Hiradóba, Arad és Vidékébe, Aradi Ujságba, Pécsi Hirlapba, Nagyváradi Naplóba, Temesvári Hirlapba, Pécsi Figyelőbe stb. Cikke a Nagyváradban (1900. 250. Blaha Lujza Bécsben).

Színművei

• Szellő Judit, eredeti népszínmű (először adatott a pozsonyi színházban 1893. febr. 19. Ism. Nyugatmagyarországi Hiradó 42. sz.)
• A falu rózsája, népszínmű (először adatott a fővárosi nyári színházban 1903. szept. 6. Ism. Budapesti Hirlap 249. sz.)

1891-ben Pozsonyban a Lugosi erdő című népszínműve és Budán Nesze semmi fogd meg jól c. bohózata került színre, de mind a kettő megbukott.

Fontosabb szerepei

• Pietro (Suppé: Boccaccio)
• Katko (Zeller: Madarász)
• Jen Mo (Jones: San Toy)
• Laci (Sárga csikó)
• Jani (In­gyenélők)
• Csillag (Piros bugyelláris)
• XXVII. Balduin (Külteleki hercegnő)
• Gáspár apó (Cornevillei harangok)
• Rip-Rip (címszerep)
• Kokó (Mikádó)
• Gyurka (Gyimesi vadvirág)

Működési adatai

• 1886–1887: Temesvár, Pozsony;
• 1888–1891: Győr, Sopron, Pécs;
• 1913: Budai Színkör;
• 1915: Népopera;
• 1921: Kisfaludy Színház.

Filmjei

Színészként

• Szerelmes szívek (1944)
• A Megfagyott gyermek (1921)
• A népfölkelő (1914)
• A marhakereskedő (1913)
• Elmegyek a Templom mellett (1908)

Rendezőként

• Ágyú és harang (1915)
• A népfölkelő (1914)

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.  
• Magyar színházművészeti lexikon
• Magyar színművészeti lexikon 486. old.
• IMDb