Andrássy család (siklói)
A siklói Andrássy család egy, a 18. században virágzó magyar köznemesi család. Többen közülük udvari illetve katonai tisztségeket töltöttek be. A családhoz köthető a már lebontott balmazújvárosi Andrássy-kastély, a karácsonyfoki Andrássy-kúria, valamint a még részben látogatható kétegyházi Andrássy–Almásy-kastély. A család előneve tévesen siklósi, siklai és sziklai formában is előfordul.
A család története (18–19. század)

Család eredetéről több feltételezés ismert. Héjja Julianna Erika főlevéltáros szerint a család eredetileg Szatmár vagy Ugocsa vármegyéből származott, ahonnan gróf nagykárolyi Károlyi Sándor telepítette át őket Csongrádba.[1] Maksay Ferenc történész szerint a család valószínűleg csíkszéki eredetű és Arad vármegyéből származott.[2] Első ismert ősük Andrássy Jeromos, akinek a neve Jeremiás formában is előfordul. A család római katolikus volt. Az ő fia volt Andrássy Zsigmond, aki Mária Terézia magyar királynő uralkodása alatt több adományban részesült. Egy 1746. július 11-én kelt adománylevél értelmében volt jogosult a siklói előnév használatára.[3] Egy még korábban, 1741. október 23-án kelt adománylevél révén jutottak többek között a Békés vármegyében található kétegyházi birtokukhoz is, ahová aztán Zsigmondot is temették.[4][5] Fia, ifjabb siklói Andrássy Zsigmond halálával a családot férfiágon kihaltnak ítélték meg. Néhány évtizeddel később felbukkant Andrássy János tábornok, aki magát a siklói Andrássyaktól eredeztette, és akit katonai érdemeiért Ferenc magyar király 1811. április 26-án bárói rangra emelt.[6] A siklói Andrássy család és Andrássy János tábornok között fennálló rokoni kapcsolat idáig még nem került felülvizsgálatra, így egyelőre nem lehet megállapítani, hogy a család esetében számolhatunk-e főnemesi ággal avagy sem.
Családfa
A báró siklói Andrássyak családfája idáig nem került még feldolgozásra. Csupán különböző, néhol kétes internetes források alapján rekonstruálhatjuk azt:
- A1 Jeremiás (máshol Jeromos). Felesége: kölcsei Kende Júlia[7]
- B1 Zsigmond (*1697 körül – †1750[8] vagy 1753. július 15.) királyi tanácsos, 1725 és 1742 között Csongrád vármegye alispánja, 1742 és 1745 között Arad vármegye főispáni helytartója volt.[8] 1746-tól jogosult családjával a siklói előnév használatára.[9] Felesége (⚭Szeged, 1724. május[10]): Kun Zsuzsanna (– †1750 és 1792 között[11])
- C1 György[12] (*1726[13] – †1775 előtt[14] vagy 1776[13]) a Nádasdy-ezred őrnagya.[8] Felesége: palocsai Horváth Emerentia[15]
- D1 Mária (*1765. július 2.[16] vagy Palocsa, 1771. július 2.[17] – †Kassa, 1848. január 30.[16]). Férje (⚭Dobó, 1792. május 1.): gróf cserneki és tarkeői Dessewffy György (*1768. január 13. – †Kassa, 1847. május 14.) Sáros vármegye főispánja[16]
- D2 László Antal (*Elek, 1772. június 13.)[18] fiatalon elhunyt
- D3 Terézia Zsuzsanna (*Elek, 1774. január)[19] fiatalon elhunyt
- C2 István Krisztián (*Szeged, 1728. december 19.[20] – †1784[8] vagy 1794 márciusa előtt) 1769 és 1776 között a magyar királyi helytartótanács tanácsosa, 1776-ban Békés, 1776-tól haláláig Máramaros vármegye főispánja volt.[8] 1. felesége: gróf szendrői Török Eszter[8] (*1746. augusztus 20. – †1780. január 30.[21]), 2. felesége: Ungrechtsberg Izabella[22]
- C3 Klára (*Csongrád, 1731. december 30.[23] – †Pest, 1804[24]) balmazújvárosi földbirtokos. Férje (⚭Elek, 1753. november 19.): semsei Semsey András (*Jernye, 1719. augusztus 27. – †1790 körül) ezredes[25]
- C4 Julianna (*Csongrád, 1733. november 13.)[26] fiatalon elhunyt
- C5 Krisztina (*Csongrád, 1735. február 27. – †Buda, 1814. május 1.). 1. férje (⚭Elek, 1756. február 24.): felsőbüki Nagy János,[27] 2. férje (⚭Elek, 1761. szeptember 19.): gróf radványi Győry Ferenc (*Olgya, 1723. december 25. – †Buda, 1790. augusztus 6.) 1768-tól a magyar udvari kancellária tanácsosa, 1783-tól a Helytartótanács alelnöke, 1780 és 1783 között Torontál, 1783 és 1790 között Tolna vármegye főispánja[28]
- C6 Zsigmond (*Csongrád, 1736. október 24. – †1793. december 30.) debreceni kerületi tartománybiztos, királyi tanácsos,[8] más források szerint tiszántúli kerületi főbiztos[29]
- C1 György[12] (*1726[13] – †1775 előtt[14] vagy 1776[13]) a Nádasdy-ezred őrnagya.[8] Felesége: palocsai Horváth Emerentia[15]
- B1 Zsigmond (*1697 körül – †1750[8] vagy 1753. július 15.) királyi tanácsos, 1725 és 1742 között Csongrád vármegye alispánja, 1742 és 1745 között Arad vármegye főispáni helytartója volt.[8] 1746-tól jogosult családjával a siklói előnév használatára.[9] Felesége (⚭Szeged, 1724. május[10]): Kun Zsuzsanna (– †1750 és 1792 között[11])
Ismeretes még a fent említett siklói Andrássy János (*Kajászószentpéter, 1750 – †Kajászószentpéter, 1817) tábornok is.
A családi címer leírása
Kempelen Béla a következőképp írja le a bárói címert:
Czímer: vágott paizs; fenn kék mezőben zöld halmon vörös ruhás lovassági magyar vitéz jobbjában kardot tart; alul ugyancsak kék mezőben levágott török fej; bárói korona.
Jegyzetek
- ↑ Héjja, 2002. 57.. (Hozzáférés: 2024. március 22.)
- ↑ Maksay, 1992. 83.. (Hozzáférés: 2024. március 22.)
- ↑ — MNL. OL. A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 40. kötet - 350 - 351. oldal
- ↑ MNL. OL. — A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 39. kötet - 124 - 125. oldal
- ↑ Márki Sándor: Aradvármegye és Arad szabad királyi város monographiája. Aradvármegye és Arad szabad királyi város története. II. kötet. Második rész. 1895, 658. o. [1]
- ↑ MNL. OL. — A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 63. kötet - 481 - 483. oldal
- ↑ Andrássy Jeromosné kölcsei Kende Julianna profilja a geni.com oldalon. (Hozzáférés: 2024. március 22.)
- ↑ 8,0 8,1 8,2 8,3 8,4 8,5 8,6 Héjja, 2002. 57–58.. (Hozzáférés: 2024. március 22.)
- ↑ Illésy–Petkó (szerk.), 1895. 16.. (Hozzáférés: 2024. március 22.)
- ↑ szegedi római katolikus házassági anyakönyvek 1724 májusában kelt bejegyzése. (Hozzáférés: 2024. március 23.)
- ↑ Héjja, 2009. 207.. (Hozzáférés: 2024. március 22.)
- ↑ Pozsonyi, 2002. 8.. (Hozzáférés: 2024. március 22.)
- ↑ 13,0 13,1 siklói Andrássy György profilja a familysearch.org oldalon. (Hozzáférés: 2024. március 23.)
- ↑ Héjja, 2009. 207.. (Hozzáférés: 2024. március 22.)
- ↑ Márki, 1895. 658.. (Hozzáférés: 2024. március 22.)
- ↑ 16,0 16,1 16,2 Magyar nemzetségi zsebkönyv. I. 1888. 81.. (Hozzáférés: 2024. március 22.)
- ↑ siklói Andrássy Mária profilja a familysearch.org oldalon. (Hozzáférés: 2024. március 23.)
- ↑ eleki római katolikus keresztelési anyakönyvek 1772. június 13-án kelt bejegyzése. (Hozzáférés: 2024. március 23.)
- ↑ eleki római katolikus keresztelési anyakönyvek 1774 januárjában kelt bejegyzése. (Hozzáférés: 2024. március 23.)
- ↑ szegedi római katolikus keresztelési anyakönyvek 1728. december 19-én kelt bejegyzése. (Hozzáférés: 2024. március 23.)
- ↑ gróf szendrői Török Eszter profilja a geni.com oldalon. (Hozzáférés: 2024. március 22.)
- ↑ Gazdag (szerk.), 1985. 157, 159, 162–167, 171–173.. (Hozzáférés: 2024. március 22.)
- ↑ csongrádi római katolikus házassági anyakönyvek 1731. december 30-án kelt bejegyzése. (Hozzáférés: 2023. március 23.)
- ↑ siklói Andrássy Klára profilja a familysearch.org oldalon. (Hozzáférés: 2024. március 23.)
- ↑ Pozsonyi, 1999. 295.. (Hozzáférés: 2024. március 22.)
- ↑ csongrádi római katolikus anyakönyvek 1733. november 13-án kelt bejegyzése. (Hozzáférés: 2024. március 23.)
- ↑ Lukáts (szerk.), 1933. 60.. (Hozzáférés: 2024. március 22.)
- ↑ Nagy, 2020. 439.. (Hozzáférés: 2024. március 22.)
- ↑ Maksay, 1992. 84.. (Hozzáférés: 2024. március 22.)
Források
- Kempelen Béla: Magyar nemes családok I–XI. Budapest, Grill Károly Könyvkiadóvállalata, 1911–1932., I. kötet