Chiovini Márta

Chiovini Márta
Életrajzi adatok
Született	1928. április 2. Szolnok
Elhunyt
Házastársa	Kenéz Ernő Aszódi Imre
Gyermekei	Aszódi Mária, Dr. Aszódi Gábor
Szülei	Chiovini Ferenc
Iskolái	Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
Pályafutás
Hangszer	hegedű
Tevékenység	hegedűművész koncertmester
A Wikimédia Commons tartalmaz Chiovini Márta témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Chiovini Márta (Szolnok, 1928. április 2. – 2023. május 22.) a Magyar Állami Operaház koncertmestere, hegedűművész, magántanár.

Életútja

Művészcsaládba született. Édesapja, Chiovini Ferenc, későbbi Munkácsy Mihály-díjas festőművész volt, édesanyja Wegling Irén mint férje, szintén a Képzőművészeti Főiskolán szerzett diplomát festészetből. Chiovini Márta gyermekkora, az akkori Szolnoki Művésztelep kiemelkedő művészgárdája (Aba-Novák Vilmos, Bernáth Aurél, Fényes Adolf, Mattioni Eszter, Zádor István stb.) mellett telt el, mégis a zene vonzáskörébe került. Tanulmányait az Állami Bánffy leánygimnáziumban kezdte meg Szolnokon, majd a második világháború nehézségei között magántanulóként vizsgázott az akkori Zeneakadémián, közben férjhez ment dr. Aszódi Imre törvényszéki jegyzőhöz (későbbi lírai költőhöz). Két gyermeke született: dr. Aszódi Gábor fizikus és Aszódi Mária operaénekes. Ezekben az években a Szolnoki Állami Zeneiskola (ma Szolnoki Bartók Béla Alapfokú Művészeti Iskola) művésztanáraként oktatott sikeresen. Házassága 1955-ben megromlott és két évvel később 1957 februárjában próbajátékon felvételt nyert a Magyar Állami Operaházba. Itt ismerte meg második férjét, Kenéz Ernő operaénekest 1959-ben, akivel 3 év után különváltak útjaik. Az 1960-as évektől kezdett meredeken felívelni karrierje; 1965-ben Ferencsik János főzeneigazgató nevezte ki az Operaház első női szólamvezetőjévé, majd ezt követően koncertmestere lett. Az Operaház-, és annak tagjaiból alakult Filharmóniai Társaság Zenekarával a világ számos országában turnézott, pl. Japán, Mexikó, Oroszország, Európa csaknem összes országa. Eközben több világhírű karmesterrel dolgozott együtt: Ferencsik János, Kobajasi Kenicsiró, Lamberto Gardelli, Sir Solti György, Lorin Maazel, Alberto Erede stb.

Önálló zenei tevékenységei

• Chiovini Vonósnégyes: koncertestek a Zeneakadémián, Magyar Nemzeti Múzeumban stb.
• Chiovini női zenekar vezetőjeként 8 éven át nyaranta koncertturnék a skandináv országokba és Németországba a Koncertiroda szervezésében

Nyugdíj után

1994-es nyugdíjba vonulása után énekes-színházi múltjából merített tapasztalatait, ún. könnyű- és komolyzenei énektanárként kamatoztatta. E tevékenysége, a mai napig tart, legsikeresebb tanítványai: Vincze Lilla, Arnóczky Noémi, Scholtz Attila, Gémes Júlia, Fekete Károly stb. Zenei sokoldalúságát és művészi vénáját kihasználva a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskolában hegedűt és hangképzést oktatott (1999–2002). Édesapja halála után (1981) több kiállítást rendezett a művész tiszteletére (a 2010-es években unokája, Dr. Hatvani István Gábor értékes segítségével), melyekről számos rádió és televízió interjúban számolt be, ezzel is öregbítve Chiovini Ferenc hírnevét. 2008-ban megírta Chiovini Ferenc életét feldolgozó könyvét, amit a Magyar Nemzeti Galériában mutattak be.

Utolsó évei

2012-es combnyaktörése után is aktív marad, egészen a COVID világjárványig tanított és zenélt. 2023. május 22-én 95 évesen érte a halál otthonában. Kívánságának megfelelően Szolnokon, szülei mellett helyezték örök nyugalomra. Halála után a Bartók Rádió 2023. június 24-én 16:20-kor emlékezett meg munkásságáról és korán elhunyt operaénekes lányáról, Aszódi Máriáról.

Díjak, elismerések

• Szocialista Kultúráért elismerés (kétszeri kitüntetés: 1975, 1984 – adományozó: Kulturális Minisztérium, Miniszter)
• Legjobb Zenekari Művész (első díjazott, 1986 – adományozó: Magyar Állami Operaház Erkel Színház Zenekara)
• Bartók Béla Pásztory-Ditta díj (1986 – adományozó: Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Bartók-Kuratóriuma)

Publikációi

• Chiovini Márta: Chiovini Ferenc (2008, 192 p., kiadó: Hatvani István, ISBN 978-963-06-5547-7) /Édesapájáról írt könyve/
• Chiovini Márta: Nagy Idők Tanúja Voltam Archiválva 2018. október 26-i dátummal a Wayback Machine-ben (2006, 31p Eds.: Dr. Írás Mátyás-Dr. Kaposvári Gyöngyi, kiadó: Danijanich Múzeum Baráti Kör)
• Chiovini Márta: Visszaemlékezés Berényi Ferencre (2007) in. Majtényi Zoltán (Ed.) : Berényi Ferenc élete és munkássága, a festő vallomásai, nyilatkozatai és az egykorú műbírálatok tanusága szerint, 128 p.
• Chiovini Márta: Chiovini Márta visszaemlékezései pp. 125-132 in Benedek Péter (Ed.) Besenyszög, kiadó: Besenyszögért Alapítvány 262 p.

Médiamegjelenések

• Chiovini Fenrec könyvbemutató. Duna TV: Kikötő friss, 2008.
• Mindenki más! Mégis, ki a legjobb? Archiválva 2017. március 2-i dátummal a Wayback Machine-ben: Elemző interjú Chiovini Márta énektanárnővel, a rock és metal énekesekről. Hard Rock Magazin, készítette Garael, MMarton88, 2010.03.24.
• 30 éve halt meg Chiovini Ferenc. Szolnok TV: híradó, 2011. november
• Chiovini Ferenc: Alföldi tájak, olasz hatások. EGER Televízió kulturális hírek, 2013.05.15
• Vincze Lilla munkássága kapcsán interjú Chiovini Mártával, mint az énekesnő énektanárával. Duna World: Család-barát, 2015.05.24.
• 117 perc, interjú Chiovini Mártával. Civil Rádió, szerk. Elekes Irén Borbála, 2016.04.28. 16:00-
• Kettesben Chiovini Mártával. Lánchíd Rádió, szerk. Szerdahelyi Csongor, 2016. május
• Rádióhangversenyek – Aszódi Mária (szoprán) énekel: Km.: Chiovini Márta (hegedű), Déri András (zongora) (22-es stúdió, 1996. október 30.), 2023.06.24.

Kritikák karrierje elején

"Chiovini Márta, aki hegedűjátékával megcáfolta azt a régi hiedelmet, hogy senki sem lehet próféta saját hazájában. Észrevétlenül fejlődött itt közöttünk addig a pontig , ahol a hegedülés már művészetté válik. Játékának finom nőiessége, gyöngéd érzelmessége, önfeledt összeolvadása az előadott művel, tónusának színessége, hegedűiének a biztos kézzel vezetett vonó alól fakadó édes éneke különösen Corelli concertójában ragadta őszinte el­ ismerésre és szűnni nem akaró tapsra a meglepett hallgatóságot. Nagy sikere szolgáljon buzdításul fiatal hegedűsünk további munká­ jához." Betowski Jenő zenekritikus (1954) "Az est két hegedűséről, Mezricz- kynéről és Chiovini Mártáról csak két szóval akarom összefoglalni mondanivalómat: szépen hegedül­tek. Játékuk finomsága, magával ragadó liraisága megejtett minden szívet. A G-dur szonátát, az F-dur románcot s a kimondhatatlan bájú G-dur menüettet Mezriczkyné szólaltatta meg sok szépséggel. A Ta­vaszi szonátát, a G-dur románcot, va­lamint a zongoranégyes hegedű­ szólamát pedig Chiovini Márta hegedűje zengte el annyi nemes poézissel, hogy önkéntelenül felöt­lött bennem: nem sok város dicse­kedhetik két ilyen remek női hege­dűssel." Betowski Jenő zenekritikus (1954)

Források

• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

További információk

• Ki kicsoda a magyar zeneéletben? Szerk. Székely András. Bp., Zeneműkiadó, 1979, 1988.