Zagve-dinasztia

A Zagve-dinasztia (ge'ez írással: ዛጔ መንግሥት) egy középkori Agav-monarchia volt, amely Etiópia és Eritrea északi részét uralta az Akszúmi Királyság végétől (10. század közepétől) vagy 1137-től 1270-ig, amikor Jekuno Amlak egy csatában megölte az utolsó Zagve királyt. A dinasztia leghírsebb császára Gebre Meszkel Lalibela, akinek a lalibela sziklatemplomok felépítésének megrendelését tulajdonítják.

David Buxton, brit tudós és kutató megállapította, hogy a Zagve királyok közvetlen uralma alá tartozó területek a laszta-i hatalmi központon kívül „valószínűleg a mai Eritrea, Tigré, Vag és Bete Amhara tartományok földjeit ölelték fel, onnan nyugatra a Tana-tó (Begemder) felé”.

Elnevezés

A dinasztia neve valószínűleg az agav nép nevéből származik, jelentése „agav” (melléknévként) vagy szó szerint „az agavok közül való” (a ze az angol of szónak felel meg a ge'ez nyelvben, amely a szertartások és az udvar hivatalos nyelve volt).

Tagjai

A Zagve-dinasztia egy agav keresztény hercegi családból származott. A dinasztiához tartozó császárok száma bizonytalan: az etióp uralkodókat tartalmazó listákon 5-től 16-ig szerepelnek Zagve királyok, akik összesen 133 vagy 333 évig uralkodtak (más, kevésbé valószínű elméletek 137, 250 vagy 373 évre teszik).

Történet

Trónra kerülés

A történészek egyetértenek abban, hogy a dinasztia alapítója Mara Takla Hajmanot volt, az Akszúmi Királyság utolsó királyának, Dil Na'od-nak volt a veje. A 10. század közepén Gudit királynő seregei elpusztították az Akszúmi Királyságot. Az ezt követő sötét korról többféle elképzelés ismert: az egyik, főleg etióp szájhagyományon alapuló nézet szerint Gudit 40 évig uralkodott, majd utódai örökölték a trónt. Közülük az utolsót az utolsó akszúmi király Dil Na'od tábornoka és veje, Mara Takla Hajmanot fosztotta meg hatalmától. Amennyiben a Zagve-dinasztia 333 évet uralkodott, akkor ez 937 körül történt, ha azonban a 133 éves uralkodás a helyes, akkor az eseményeknek 1137 körül kellett lejátszódni, ami azt is jelenti, hogy Mara Takla Hajmanot nem lehetett Dil'Naod lányának, csak egy későbbi utódjának a férje. Az utóbbi nézetet támasztja alá Carlo Conti Rossini is, aki szerint az 1150 előtt az alexandriai V. János kopt pápához írt Etiópiából származó levél is ezekhez az eseményekhez kapcsolódik. A levélben a névtelen etióp uralkodó azt kéri, hogy nevezzenek ki új abunt (egyházi vezetőt) az Etióp Ortodox Egyház élére, mert a hivatalban lévő már túl öreg. Rossini szerint a levelet Mara Takla Hajmanot íratta, azért, mert a régi vezető nem volt hajlandó elismerni az új uralkodóház trónra kerülését.

Fénykor

Templom Lalibelában

A Zagve-dinasztia legismertebb tagja Gebre Meszkel Lalibela, akinek a nevéhez fűződnek a Lalibela városban található sziklába vájt templomok.

Bukás

Az utolsó Zagve neve azonban nem ilyen biztos – a fennmaradt krónikák és a szájhagyomány Za-Ilmaknun-nak nevezik, ez azonban bizonyosan egy álnév (Taddesse Tamrat etióp történész fordítása szerint azt jelenti, hogy „az Ismeretlen, a rejtett”), amelyet azt követően használtak, hogy a Salamon-dinasztia átvette az uralmat. Taddesse Tamrat szerint az utolsó uralkodó Jetbarak volt, aki a Szent Qirqos templomban ölt meg a Salamon-dinasztia alapítója, Jekuno Amlak.

Utódlás

A későbbi etióp szokástól eltérően, Taddesse Tamrat történész szerint a Zagve dinasztián belül testvérről testvérre szállt a trón, az agav utódlási szokásoknak megfelelően.

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Zagwe dynasty című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Irodalom

• Derat, M.-L.. L'énigme d'une dynastie sainte et usurpatrice dans le royaume chrétien d'Ethiopie, XIe-XIIIe siècle. Brepolis (2018). ISBN 978-2-503-57908-5 
• Taddesse Tamrat: The Legacy of Aksum and Adafa. In ders.: Church and State in Ethiopia. Clarendon Press, Oxford 1972, ISBN 0-19-821671-8