Közép-Amerika piramisainak listája
Közép-Amerika piramisainak listája. A maja piramisok gúlája általában négyszög vagy négyzet alaprajzú, a tetején lévő teraszok által körbefutott templomot ennek egy vagy két oldalán középen felfutó lépcsősoron lehetett megközelíteni. A lépcsők eredetileg bemélyedtek a piramis testébe, később azonban kiemelkedő lépcsőépítményeket készítettek, és gazdagon díszítették őket. Az óriási lépcsősorokat főleg a papok használták, a hívők lent gyülekeztek az oltár körül, ahol a legtöbb áldozat bemutatásra került. Néhány esetben a templom elé, a piramis tetejére is építettek oltárt. A maja vallás politeista volt, és ahogy az aztékoknál is, az áldozat nem csak azt a célt szolgálta, hogy elnyerje az istenek kedvét, hanem azt is, hogy az isteneket életben tartsa. Néhány közép-amerikai piramistemplomot – főleg maja területen – föld alatti sírkamra fölé emeltek. Az egyiptomi piramisokhoz hasonlóan ezek némelyikét szintén egy elhunyt uralkodó dicsőségére emelték. [1]
Ország | Hely | Név | Kultúra | Alaphossz (m) |
Magasság (m) |
Építés ideje (hozzávetőleges) |
Megjegyzés | Kép |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Bonampak | El Templo de los Murales | Maja | 580 - 800 | ![]() | ||||
Calakmul | La Gran Piramid | Maja | 55 | ![]() | ||||
Chichén Itzá | El Castillo | Maja | 55.3 | 30 | 900 - 1200 | A Tollas-kígyó istenének építették. A lenyugvó nap minden napéjegyenlőségkor cikk-cakkos árnyékot vet az északi lépcsősorra, és ez úgy néz ki, mintha egy kígyó siklana felfelé, mígnem elér a kő kígyófejhez.[1] | ![]() | |
Cholula | La Gran Pirámide de Cholula | Xelhua | 450 m² | 66 | ![]() | |||
Cobá | La Pirámide de Nohoch Mul | Maja | 42 | 500 - 900 | Cobá a maga idejében világváros és "szent utak" csomópontja lehetett.[2] | ![]() | ||
Cobá | La Iglesia | Maja | 500 - 900 | ![]() | ||||
Cobá | Templo del Crucero | Maja | 500 - 900 | |||||
El Tajín | Piramid de los Nichos | Cultura clásica de Veracruz | 18 | ![]() | ||||
La Venta | La Gran Pirámide | Olmék | 33 | La Venta a Krisztus előtt virágzó olmék kultúra legépebben maradt régészeti zónája.[2] | ![]() | |||
Palenque | Templo de la Cruz | Maja | ![]() | |||||
Palenque | Templo de las Inscripciones | Maja | ![]() | |||||
Santa Cecilia Acatitlán | Azték | 1962-ben Eduardo Pareyon Moreno építész és régész újjáépítette a piramist. | ![]() | |||||
Tenayuca | Azték | 62 x 50 | ![]() | |||||
Tenochtitlan | Templo Mayor | Azték | 100 x 80 | 1390 - 1500 | Tenochtitlán fő kultuszhelye volt, köveiből Cortés parancsára egy keresztény templomot építettek, amelyből 1573-ban a mexikóvárosi Katedrális (Catedral Metropolitana) épült.[2] | |||
Tenochtitlan | Azték | 1325 - 1521 | Tenochtitlánt a hódító spanyolok elpusztították. A város legalább fél tucat piramist foglalt magába. | |||||
Teotihuacan | Pirámide del Sol (Nap-piramis) |
Teotihuacan | 223 × 225 m | 63,5 m | 32.494 | Az egykori város legnagyobb piramisa volt, 100 körül fejezték be. | ||
Teotihuacan | Pirámide de la luna (Hold-piramis) |
Teotihuacan | Valamivel kisebb mint a Nap-piramis, de arányaiban szebb. | ![]() | ||||
El Tepozteco | Azték | 1502 | ![]() | |||||
Tula | Tolték | |||||||
Uxmal | Pirámide del Mago (A varázsló piramisa) |
Maja | 700 - 100 | A piramis nyugati lépcsősora pontosan arra néz, ahol az év leghosszabb nappalát követően lenyugszik a nap.[1] | ![]() | |||
Uxmal | La Gran Pyramide | Maja | ![]() | |||||
Xochicalco | Templo de la Serpiente Emplumada | 200 - 900 | ![]() | |||||
Xochicalco | 200 - 900 | A piramisokon kívül a romok legérdekesebb része a földalatti obszervatórium. Itt figyelték a barlangba vetődő napsugarak mozgását.[2] | ||||||
Xochitécatl | Pirámide de las Flores | 100 x 140 | preklasszikus kor | |||||
Xochitécatl | El edificio en Espiral | 700 | ||||||
Yaxchilán | Maja | 600 - 900 | ![]() |
Ország | Hely | Név | Kultúra | Alaphossz (m) |
Magasság (m) |
Építés ideje (hozzávetőleges) |
Megjegyzés | Kép |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Altún Ha | Maja | 16 | 200 - 900 | A település a virágkorát a klasszikus maja korban (6-9. század) élte. Összesen mintegy 300 épület romja pihen itt, de csak néhány piramistemplomot tettek hozzáférhetővé a látogatók számára. | ![]() | |||
Caracol | Maja | ![]() | ||||||
Lamanai | Templo Mayor | Maja | preklasszikus kor | |||||
Lamanai | El Templo del Jaguar | Maja | preklasszikus kor | ![]() | ||||
Lubaantún | Maja | 730 - 890 | Lubaantun épületei többnyire nagy kőblokkokból épültek, habarcs nélkül lettek felállítva. | ![]() | ||||
Lubaantún | Maja | 730 - 890 | Lubaantun sok kis lépcsős piramist foglal magába. | ![]() | ||||
Nim Li Punit | Maja | Több mint 12.2 | 400 - 800 | ![]() | ||||
Xunantunich | El Castillo | Maja | 40 | 600 - 900 | ![]() |
Ország | Hely | Név | Kultúra | Alaphossz (m) |
Magasság (m) |
Építés ideje (hozzávetőleges) |
Megjegyzés | Kép |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Aguateca | Maja | 6 | 760 - 830 | Ez a piramis befejezetlen maradt, amikor a várost elhagyták. | ![]() | |||
Dos Pilas | LD-49 | Maja | 20 | 629 után | ||||
Dos Pilas | El Duende | Maja | 629 után | |||||
Kaminaljuyú | Maja | 250 | ![]() | |||||
El Mirador | La Danta | Maja | 72 | Kr. e. 300 - Kr. u. 100 | El Mirador a maja civilizáció preklasszikus korának legnagyobb városa volt. | ![]() | ||
El Mirador | El Tigre | Maja | 55 | Kr. e. 300 - Kr. u. 100 | ![]() | |||
Mixco Viejo | Maja | 1100 - 1500 | ![]() | |||||
Tikal | Templo del Gran Jaguar (Nagy Jaguár temploma) |
Maja | 45 | 682-750 | Tikal látványos építményei szétszórtan, nagy területen helyezkednek el. |
Ország | Hely | Név | Kultúra | Alaphossz (m) |
Magasság (m) |
Építés ideje (hozzávetőleges) |
Megjegyzés | Kép |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Casa Blanca | 1-es számú piramis | Maja | Összesen 6 maja építmény látható itt, ebből 3 piramis, közülük az 1-es és 5-ös számú van feltárt állapotban. | ![]() | ||||
San Andrés | La Campana de San Andrés | Maja | 600 - 900 | |||||
Tazumal | Maja | 250 - 900 | ![]() |
Ország | Hely | Név | Kultúra | Alaphossz (m) |
Magasság (m) |
Építés ideje (hozzávetőleges) |
Megjegyzés | Kép |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Copán | Maja | Copán főleg művészetének gazdagságával tűnt ki, e téren felülmúlta Tikalt is.[3] | ![]() |
Jegyzetek
- ↑ 1,0 1,1 1,2 Szabó Gergő: A gízai Nagy Piramis
- ↑ 2,0 2,1 2,2 2,3 Viczenik Dénes: Mexikó
- ↑ Balázs Dénes: Közép-Amerika
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Anexo:Pirámides de Mesoamérica című spanyol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.