Cégtábla
A magyar jog [1] szerint egy cégnek a székhelyét cégtáblával kell megjelölnie. E törvényes kötelezettség indoka az, hogy a cég székhelyének azonosíthatónak kell lennie, mind a postai küldemények eljuttatása, mint revizori és más hatósági ellenőrzések lefolytatásának lehetővé tétele érdekében. Ha legalább kétszer nem lehetséges a kézbesítés amiatt, mert a székhely nincs cégtáblával megjelölve, a hatóságok eljárást kezdeményezhetnek a cég felszámolása iránt. Hasonló, a cég (üzlet) vizuális azonosítására szolgál a többnyire háromdimenziós a cégér, amelynek használata nem kötelező.[2]
Története
A cégtáblákat már az ókori Rómában alkalmazták: helyenként domborműves cégtáblákat akasztottak ki az eladók.
Mérete, kialakítása
A túlzott méretű cégtábla reklámeszköznek minősülhet.
Kapcsolódó szócikkek
Források
- 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról
Jegyzetek
- ↑ 2006. évi V. törvény 7. § (1) bek.
- ↑ Archivált másolat. [2018. december 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. december 10.)
További információk
- Gráfik Imre: Céhemlékek; Néprajzi Múzeum, Budapest, 2008 (A Néprajzi Múzeum tárgykatalógusai)
- Tőke Péter Miklós: Az aranyhajó és más régi cégérek. Győri cégek 1727 és 1947 között; Palatia, Győr, 2015
- Vargáné Lóránt Andrea: "Mesterségem címere". Körmendi és Vas megyei iparoscégérek és cégtáblák. Kiállításvezető; Körmendi Kulturális Központ Múzeum és Könyvtár, Körmend, 2019