Alla Horszka
| Alla Horszka | |
 | |
| Emléktábla azon a vaszilkivi házon, ahol Horszkát meggyilkolták | |
| Született | 1929. szeptember 18.[1] Jalta |
| Elhunyt | Az adatok szerializációja sikertelen Az adatok szerializációja sikertelen |
| Állampolgársága | szovjet |
| Házastársa | Viktor Zaretsky[1] |
| Gyermekei | Alexey Zaretsky |
| Szülei | Oleksandr Horsky |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái |
|
| Sírhelye | Berkovecs temető |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Alla Horszka témájú médiaállományokat. | |
Alla Horszka (ukránul: Алла Горська; Jalta, 1929. szeptember 18. – Vaszilkiv, 1970. november 28.) az 1960-as évek ukrán művésze, monumentalista festő, az underground művészeti mozgalom egyik első képviselője, másként gondolkodó és emberjogi aktivista. A „hatvanasok” mozgalmának tagja Ukrajnában.
Élete
Sikeres művészcsaládból származott. Jaltában született, mert apja a szovjet filmipar egyik alapítója, a jaltai filmstúdió alkalmazottja és 1931-től igazgatója volt. 1932-ben és 1933-ban a család Moszkvában, majd Leningrádban élt, ahol Alla átélte a leningrádi blokádot, mielőtt 1943 kora nyarán Alma-Atába evakuálták. 1943 végén a család Kijevbe költözött, ahol az apa a kijevi filmstúdió igazgatója lett. 1946-tól a Sevcsenko Kijevi Állami Művészeti Iskolában tanult, 1948-ban érettségizett. 1952 nyarán feleségül ment a festőművész Viktor Zareckijhez, akivel ugyanannak az egyetemnek a növendékei voltak. 1954-ben szerzett diplomát a Kijevi Művészeti Intézetben. Festőként számos műalkotást készített, mint például a Fiú portréja (1960), az Apa portréja (1960), Ábécé (1960), A folyón (1962–1963), Vaszil Szimonenko portréja (1963). Számos olyan monumentális képet készített, amelyek a Szovjetunióban (Oroszországban) találhatók. 1962-ben az Alkotó Fiatalok Klubjának egyik alapítója és aktív tagja lett.[2] 1962-ben Alla Horska, Vaszil Szimonenko és Lesz Tanyuk felfedték a „szovjet állam ellenségeinek ” jelöletlen tömegsírhelyeit, amelyeket az NKVD hozott létre. Az aktivisták ezt bejelentették a kijevi városi tanácsnak („II. memorandum”).[3] 1965 és 1968 között részt vett az ukrán emberi jogi aktivisták és mások elnyomása elleni tiltakozásokon. Emiatt a szovjet biztonsági szolgálatok üldözték. Egyfajta védelmet jelentett azonban számára, hogy egy művészcsoporttal Doneckben és Krasznodonban monumentális műalkotásokon dolgozott, amelyeket a politikai vezetők fontosnak tartottak. 1967-ben részt vett Vjacseszlav Csornovil tárgyalásán Lvivben. A kijevi aktivisták egy csoportja tiltakozott a bírósági eljárások törvénytelen lefolytatása ellen. A következő évben aláírta a Szovjetunió Kommunista Pártja főtitkárának címzett 139. számú tiltakozó levelet, amelyben követelte az ilyen illegális eljárások beszüntetését.[4] Következésképpen a KGB nyomást gyakorolt és megfenyegette e levél aláíróit.[3]
A halála
Alla Horskát 1970. november 28-án gyilkolták meg,[5] miközben a KGB megfigyelése alatt állt. Temetése 1970. december 7-én volt, ami polgári ellenállást indított el.[6]
Jegyzetek
- ↑ 1,0 1,1 Internetes Ukrajna-enciklopédia (English nyelven). Canadian Institute of Ukrainian Studies
- ↑ Horska, Alla (angol nyelven). www.encyclopediaofukraine.com . (Hozzáférés: 2024. április 24.)
- ↑ 3,0 3,1 Chraibi, Christine: Dissident artist Alla Horska murdered 45 years ago (angol nyelven). Euromaidan Press , 2015. december 29. [2015. december 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. április 24.)
- ↑ HORSKA, Alla Oleksandrivna – Ukrainian National Movement (angol nyelven). Dissident movement in Ukraine . (Hozzáférés: 2024. április 24.)
- ↑ Papageno.hu (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2024. április 24.)
- ↑ Pecherska, Nataliia: Alla Horska. Die Hard (angol nyelven). DailyArtMagazine.com – Art History Stories , 2020. május 2. (Hozzáférés: 2024. április 24.)
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Alla Horska című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
- Alla Horska WikiArt (angolul)
- Száz év: a kommunizmus áldozatai MTI-közlemény, 2017. november 7.
