Dalton-törvény

Dalton törvénye szerint egy gázelegy össznyomása egyenlő az egyes összetevők parciális nyomásának összegével. Ezt az empirikus törvényt John Dalton 1801-ben állította fel mérései alapján, és a tökéletes (ideális) gázokra érvényes. Matematikailag: n számú gáz elegyének P nyomását az alábbi összeggel lehet kifejezni:

$P=P_1+P_2+\cdots +P_{\mathrm{n}}$

ahol $$\begin{gathered} P_1, \\ {P}_2,\cdots \\ {P}_{\mathrm{n}} \end{gathered}$$ jelenti ez egyes komponensek parciális nyomását. A törvény azzal a feltételezéssel igaz, hogy a komponensek nem lépnek kémiai reakcióba egymással. Ha a Dalton-törvényt a Boyle–Mariotte-törvénnyel és az Avogadro-törvénnyel vetjük egybe, arra a következtetésre jutunk, hogy a tökéletes gázok elegyeiben egy gáz parciális nyomásának és az össznyomásnak a viszonya egyenlő a móltörtjével.

${P}_{\mathrm{i}}=P{x}_{\mathrm{i}}$

ahol $x_{\mathrm{i}}$ az elegy i-edik komponensének a móltörtje. Az alábbi összefüggés lehetőséget ad bármelyik egyedi gázkomponens térfogat-koncentrációjának meghatározására:

$P_{\mathrm{i}}=\frac{P{c}_{\mathrm{i}}}{1000000}$

ahol: $c_{\mathrm{i}}$ az i-edik komponens koncentrációja ppm-ben kifejezve. A Dalton-törvényt nem teljesen követik a reális – a valóságban előforduló – gázok. Az eltérés nagyobb nyomásoknál jelentős. Ilyen esetekben a molekulák által elfoglalt hely szignifikánssá válik ahhoz képest, hogy mennyi az üres hely közöttük. Ezen kívül a molekulák közötti kis átlagos távolság megnöveli a molekulák közötti erőket.

Források

• A gázelegyekre vonatkozó gáztörvény; a Dalton törvény - Sulinet Tudásbázis
• Dalton-törvény. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X  

További információk

• Diffúziós műveletek - Digitális Tankönyvtár