Dalton-törvény

Innen: Hungaropédia
A lap korábbi változatát látod, amilyen imported>Alfa-ketosav 2022. augusztus 26., 19:19-kor történt szerkesztése után volt. (További információk)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez

Dalton törvénye szerint egy gázelegy össznyomása egyenlő az egyes összetevők parciális nyomásának összegével. Ezt az empirikus törvényt John Dalton 1801-ben állította fel mérései alapján, és a tökéletes (ideális) gázokra érvényes. Matematikailag: n számú gáz elegyének P nyomását az alábbi összeggel lehet kifejezni:

P=P1+P2++Pn


ahol P1,P2,Pn jelenti ez egyes komponensek parciális nyomását. A törvény azzal a feltételezéssel igaz, hogy a komponensek nem lépnek kémiai reakcióba egymással. Ha a Dalton-törvényt a Boyle–Mariotte-törvénnyel és az Avogadro-törvénnyel vetjük egybe, arra a következtetésre jutunk, hogy a tökéletes gázok elegyeiben egy gáz parciális nyomásának és az össznyomásnak a viszonya egyenlő a móltörtjével.

Pi=Pxi

ahol xi az elegy i-edik komponensének a móltörtje. Az alábbi összefüggés lehetőséget ad bármelyik egyedi gázkomponens térfogat-koncentrációjának meghatározására:

Pi=Pci1000000

ahol: ci az i-edik komponens koncentrációja ppm-ben kifejezve. A Dalton-törvényt nem teljesen követik a reális – a valóságban előforduló – gázok. Az eltérés nagyobb nyomásoknál jelentős. Ilyen esetekben a molekulák által elfoglalt hely szignifikánssá válik ahhoz képest, hogy mennyi az üres hely közöttük. Ezen kívül a molekulák közötti kis átlagos távolság megnöveli a molekulák közötti erőket.

Források

További információk