Verebélÿ László (orvos)
| Verebélÿ László | |
| Született | 1841. július 5.[1] Trencsén |
| Elhunyt | Az adatok szerializációja sikertelen Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Pscherer Ida (h. 1874–1922) |
| Gyermekei | Verebélÿ László |
| Foglalkozása | sebész |
| Iskolái | Pesti Királyi Tudományegyetem (–1865, orvostudomány) |
| Sírhelye | Fiumei úti sírkert (bal oldali fasírboltok (B-367))[2] |
Verebélyi Verebélÿ László (Trencsén, 1841. július 5. – Budapest, 1922. december 11.) orvos-sebészdoktor, szülészmester és műtő, a műtősebészet magántanára, a budapesti orvosegylet ülés-elnöke.
Pályafutása
Orvosi tanulmányait a Pesti Királyi Tudományegyetemen végezte, ahol 1865-ben sebészdoktorrá és szülészmesterré avatták, majd tanulmányainak gyarapítása céljából Bécsbe ment. Ugyanezen év őszén a Pesti Királyi Tudományegyetem Sebészeti Klinikáján ösztöndíjas műtőnövendék lett, 1867-ben tanársegéd. Az 1866. évi hadjárat alkalmával a sebesültek számára felállított barakkok egyikében mint főorvos volt alkalmazásban. Balassa János halála után a tanszék betöltéséig a klinikai előadások és gyakorlatok folytatásával bízták meg. 1869-ben Schordann-féle ösztöndíjjal és a közoktatásügyi minisztérium által adományozott külön segélydíjjal Bécsben, Berlinben, Párizsban és Londonban tartózkodott. 1870-ben hazatérve a szegénygyermek-kórház sebésze lett. Ugyanazon évben a műtősebészetből magántanári képesítést nyert. Cikkeit Hőgyes Emlékkönyve, A Pallas nagy lexikona XVI. kötet, és Szinnyei Könyvészete és Repertoriuma III. kötete felsorolja.
Fontosabb művei
- Empyema sebészi kezelése körül tett tapasztalatok (Gyógyászat, 1869)
- Végtagok ízületi csonkolásáról (Orvosi Hetilap, 1871)
- Elsődleges osteomyelitis és periostitis infectiosa (Gyógyászat, 1891)
- Köldökzsinórsérv (omphalocele cong.) műtéttel gyógyult esete. Közlemény a budapesti «Stefania» gyermekkórházból. (Budapest, 1900. Különnyomat az Orvosi Hetilapból.)
Jegyzetek
- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC16241/16660.htm. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ https://library.hungaricana.hu/hu/view/BFLV_bn_25_07_1999_3_2/?pg=21&layout=s
Források
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIV. (Telgárti–Zsutai). Budapest: Hornyánszky. 1914.
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
További információk
- Bartha István-Förster Rezső: A Kis Akadémia negyvenkét esztendeje az ezredik előadásig 1899-1941. Budapest, Kis Akadémia, 1941
- Kempelen Béla: Magyar nemes családok. Budapest, Grill Károly Könyvkiadóvállalata, 1911-1932
- A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Budapest, Pallas-Révai, 1893-1904
