Friedrich Spanheim (teológus, 1600–1649)

Friedrich Spanheim
Született	Amberg
Elhunyt	Leiden
Gyermekei	Ezechiel Spanheim ifj. Friedrich Spanheim
Foglalkozása	teológus professzor egyetemi oktató történész
Tisztsége	a Leideni Egyetem rektora
Iskolái	Heidelbergi Egyetem (1614–1619) Genfi Egyetem (1619–1620)
A Wikimédia Commons tartalmaz Friedrich Spanheim témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Id. Friedrich Spanheim vagy Fridericus Spanhemius (Amberg, 1600. január 1. – Leiden, 1649. május 14.) német-holland kálvinista teológus, a 17. századi református ortodoxia és skolasztika jeles alakja.

Életútja

A felső-pfalzi Ambergben született, apja, Wigand Spanheim a teológia doktora, IV. Frigyes és V. Frigyes uralkodása alatt a Pfalzi Választófejedelemség egyháztanácsának tagja volt. A gyermek Spanheim 1613-ig szülővárosában végezte az iskolát, majd 1614-től a Heidelbergi Egyetemen hallgatott filológiát és filozófiát. 1619 februárjában megszerezte a magister artium fokozatot. Még ugyanabban az évben apja kérésére Genfbe ment, hogy a kálvinista teológia területén képezze tovább magát. 1620-ban apja meghalt, Spanheim anyagi helyzete bizonytalanná vált. Három éven keresztül magántanítóként kereste kenyerét a franciaországi Dauphinéban, azon belül az embruni kormányzói házban. Ott-tartózkodása során alkalma nyílt hitvitákba bocsátkozni jezsuita papokkal, ezzel teológiai felkészültségét is edzette. Később Genfbe, majd a Párizs melletti Charentonba költözött, ahol rokona, a prédikátor Samuel Durant fogadta be. Már ezekben a korai években meghívást kapott Lausanne-ba, filozófiai stúdiumok megtartására, de Spanheim a felkérést visszautasította. 1625-ben Angliában tett egy utazást, majd Párizson keresztül visszatért Genfbe. 1626-ban a filozófia tanára lett a város akadémiáján, Bénédict Turrettini halála után, 1631-ben pedig átvette a teológiai katedrát. Genfben általános elismerés és tisztelet övezte munkáját, a város díszpolgára lett, a külföldi egyetemekről érkező meghívásokat Spanheim rendre visszautasította. 1633-tól 1637-ig az akadémia rektora volt. Genfi évei alatt könyveket írt franciául a kortárs francia történelem és politika eseményeiről (Mercure suisse, 1634; Soldat suédois, 1634–1641). 1642-ben meghívást kapott a kor egyik vezető akadémiájára, a leideni egyetemre. Bázelben sietősen megszerezte doktorátusát (leideni alkalmazásának feltételét), és még ugyanabban az évben elfoglalta teológiai katedráját. A tanítás mellett termékeny írónak bizonyult, emellett V. Frigyes pfalzi választófejedelem leánya, Pfalzi Erzsébet, valamint az orániai hercegek mellett tanácsadóként is tevékenykedett. Élete utolsó két évében a leideni vallon egyházközség lelkipásztora is volt. Haláláig az ortodox kálvinizmus egyik legdogmatikusabb képviselőjének számított, folyamatos harcban állt a reformáció haladó szárnyaival, az arminiánusokkal, a coccejánusokkal, valamint a karteziánus eszmékkel. Fiai közül Ezekiel Spanheim a politikai pályára lépett, ifj. Friedrich Spanheim pedig szintén teológus, a heidelbergi és leideni egyetemek professzora volt.

Források

• Allgemeine Deutsche Biographie XXXV. Leipzig: Duncker & Humblot. 1893. 59–60. o.  

További információk

• Oláh Róbert: Adalék Geleji Katona István és Friedrich Spanheim kapcsolatához. Egyháztörténeti Szemle, XVII. évf. (????) 4. sz. 123–126. o.