Mjadzel
| Mjadzel (Мядель) | |||
 | |||
| A járási hivatal épülete a főtéren | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Fehéroroszország | ||
| Irányítószám | 222397 | ||
| Körzethívószám | +375 1797 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 6887 fő (2025. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 164 m | ||
| Időzóna | EET (UTC+2) EEST (UTC+3) | ||
| Elhelyezkedése | |||
 é. sz. 54° 52′ 30″, k. h. 26° 56′ 00″54.875000°N 26.933333°EKoordináták: é. sz. 54° 52′ 30″, k. h. 26° 56′ 00″54.875000°N 26.933333°E | |||
| Mjadzel weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mjadzel témájú médiaállományokat. | |||
Mjadzel (Мядзел, oroszul Мядель, lengyelül Miadzioł) város Fehéroroszország Minszki területének északi részén, a Mjadzeli járás székhelye. A Naracsi-tóvidék és (1999 óta) a Naracsi Nemzeti Park központja, a Mjasztro-tó és a Báthory István királyról elnevezett Batorino-tó között fekszik. 2009-ben 7,1 ezer lakosa volt.
Történelem
Első írásos említése 1324-ből származik. A lengyel-litván uralom idején erősséggel is rendelkezett, melyet a svédek romboltak le az Északi háborúban. A 18. században a karmeliták monostort alapítottak itt és Sztarij Mjagyel 1762-ben magdeburgi városjogokat kapott. 1793-ban került orosz uralom alá, ezután korábbi jelentőségét elveszítette. 1920-1939 között Lengyelország Wiłnói vajdaságához tartozott. 1940 óta járási székhely. A német megszállás 1941. július 2. – 1944. július 4. között tartott, a korábban jelentős zsidó lakosságot a németek a Batorino-tó melletti erdőben gyilkolták meg (ma emlékmű áll ezen a helyen).
Gazdaság
Legjelentősebb gazdasági ágazata a gépgyártás (autóalkatrészek), de élelmiszeripara (tejfeldolgozás) is számottevő. A belföldi idegenforgalom kedvelt célpontja. A P27-es főút Pasztavival (32 km), a P28-as Vilejkával (49 km) és Naracscsal (21 km) köti össze. A P58-as főút a legközelebbi vasútállomáson, Knyaginyinon (28 km) keresztül Minszkkel (121 km) teremt összeköttetést.
Nevezetességek
A város legértékesebb műemléke az egykori karmelita kolostorhoz tartozó, barokk-rokokó stílusban 1754-ben épült Istenanya-templom (костел Богоматери Шкаплерной). A kolostor területén egy 18. századi épület is fennmaradt. A Troickaja-templom a város déli szélén az 1990-es években épült. A katolikus temetőben egy 1820-ban épült harangláb található. 1969-ben nyitották meg a helytörténeti múzeumot, amely elsősorban a partizánharcoknak állít emléket.
Jegyzetek
- ↑ Численность населения на 1 января 2025 г. и среднегодовая численность населения за 2024 год по Республике Беларусь в разрезе областей, районов, городов, поселков городского типа. The population as of January 1, 2025 and the average annual population for 2024 in the Republic of Belarus by regions, districts, cities and urban-type settlements . National Statistical Committee of the Republic of Belarus, 2025. március 28.
Külső hivatkozások
- Nevezetességek (oroszul)
- Fényképek a Radzima.org-on
- Карта города Мядель на myadel.info
- A Narocs-vidék történelme (belarusz nyelven) Archiválva 2007. március 10-i dátummal a Wayback Machine-ben
