Székely Gábor (nyelvész)
| Székely Gábor | |
| Született | Bujdosó Székely Gábor 1954. március 1. Földes |
| Elhunyt | 2019. március 23. (65 évesen) Tab |
| Állampolgársága | magyar |
| Gyermekei | három gyermek |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | József Attila Tudományegyetem (–1978, magyar, történettudomány, Finno-Ugric linguistics) |
| Halál oka | betegség[1] |
| Tudományos pályafutása | |
| Szakterület |
|
| Kutatási terület | a fokozás, a fokozó értelmű szókapcsolatok a magyar, német és az orosz nyelvben[2] |
| Tudományos fokozat |
|
| Munkahelyek | |
| Pécsi Tudományegyetem | 1989–2018 |
| Tudományos publikációk száma | 50 (2019)[3] |
Székely Gábor (született Bujdosó Székely,[4] Földes, 1954. március 1. – Tab, 2019. március 23.) magyar nyelvész, finnugrista, egyetemi docens.
Pályafutása
Földesen született, a szarvasi gimnáziumban érettségizett. Egyetemi tanulmányait magyar-történelem szakos tanár, valamint finnugor nyelvész szakon végezte Szegeden, 1978-ban diplomázott a József Attila Tudományegyetem. 1982-től a nyelvtudományok kandidátusa,[2] 2003-ban Pécsett szerezte PhD-fokozatot (PTE), 2011-ben Debrecenben habilitált. 40 éven át tanított: 1978-tól középiskolai tanárként, 1989-től egyetemi oktatóként. Pályáját 1978-ban a sümegi Kisfaludy Sándor Gimnáziumban kezdte, 1984-től a pécsi Kodály Zoltán Gimnáziumban folytatta. Utóbbi helyen óraadóként bekapcsolódott a JPTE Nyelvi és Kommunikációs Intézetének magyar és finnugor nyelvészeti tantárgyainak oktatásába. 1986–1989 között az MTA Nyelvtudományi Intézetének ösztöndíjasa volt: osztják mondattani kutatásokat végzett Hajdú Péter professzor témavezetésével. 1989-től a JPTE Tanárképző Kar Nyelvi és Kommunikációs Intézete Uralisztikai Szemináriumában, majd Finnugor Tanszékén lett egyetemi adjunktus, 1998-tól megbízott tanszékvezető. 2011-től a PTE BTK Nyelvtudományi Tanszéke Finnugor és Magyar Nyelvtörténeti Szemináriumának egyetemi docense, szemináriumvezető. 2018-ban vonult nyugdíjba.
Művei
- Agreement in North-Siberian languages; BDF, Savariae, 2003 (Specimina Sibirica)
- Nagy szegedi nyelvészek, egyéniségek; szerk. Tóth Szergej, B. Székely Gábor, Galgóczi László; Generalia, Szeged, 2005 (A XII. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszus kiadványai)
- Obi-ugor és szamojéd kutatások, magyar őstörténet. Hajdú Péter és Schmidt Éva emlékkonferencia, 2012; szerk. Fancsaly Éva, B. Székely Gábor; PTE, Pécs, 2013
Jegyzetek
- ↑ 1,0 1,1 1,2 1,3 1,4 1,5 https://btk.pte.hu/hu/hirek/gyaszhir-dr-szekely-gabor. (Hozzáférés: 2025. március 11.)
- ↑ 2,0 2,1 Székely Gábor adatlapja. Magyar Tudományos Akadémia. (Hozzáférés: 2019. szeptember 1.)
- ↑ Székely Gábor publikációs listája. Magyar Tudományos Művek Tára, 2019. szeptember 1. (Hozzáférés: 2019. szeptember 1.)
- ↑ Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
Források
- Gyászhír - dr. Székely Gábor. PTE BTK, 2019. február 17. (Hozzáférés: 2019. szeptember 1.)
További információk
- Székely Gábor a Halotti beszédet olvassa
- A pakinok között az Északi-Urálban. Székely Gábor előadása a PTE Nyitott Egyetem c. műsorában
- Elhunyt Székely Gábor, a PTE népszerű oktatója – Szűcs Tibor nekrológja Archiválva 2019. március 31-i dátummal a Wayback Machine-ben
