Gyantás kérgestapló

Gyantás kérgestapló
Rendszertani besorolás
Ország:	Gombák;
Törzs:	Bazídiumos gombák;
Osztály:	Agaricomycetes;
Rend:	Polyporales;
Család:	Fomitopsidaceae;
Nemzetség:	Ischnoderma;
Tudományos név
	Ischnoderma resinosum; (Schrad.) P. Karst
Hivatkozások
	Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Gyantás kérgestapló témájú médiaállományokat és Gyantás kérgestapló témájú kategóriát.

A gyantás kérgestapló (Ischnoderma resinosum) a Fomitopsidaceae családba tartozó, Eurázsiában és Észak-Amerikában elterjedt, lombos fák elhalt törzsén élő, nem ehető gombafaj.

Megjelenése

A gyantás kérgestapló termőteste 5-15 cm széles és 0,5-3 cm vastag, alakja félkörös vagy kagylószerű. Fiatalon vastag és húsos, később hagyományos tapló alakú. Néha szabálytalan lehet, felső része csak kis perem a megvastagodott, lefelé burjánzó termőréteg fölött. Felülete fiatalon nemezes, borostás, majd lecsupaszodó; esetenként zónázott vagy sugarasan ráncolt lehet. Színe vörösbarnás, végül feketésbarna, növekedésben lévő széle fehéres. Fiatalon borostyánszínű cseppeket választ ki. Termőrétege pórusos, a pórusok szűkek (4-6/mm). Színe eleinte fehér, majd okkeres, világosbarnás; sérülésre barnul. Húsa fiatalon puha és fehér, később szívós, rugalmas, világosbarna. Íze és szaga nem jellegzetes. Spórapora fehér. Spórája hengeres vagy kolbászforma, felülete sima, mérete 5-7 x 1,5-2.

Hasonló fajok

A fenyőkön élő fenyő-kérgestapló nagyon hasonlít hozzá, egyes szerzők (főleg az amerikaiak) egy fajnak tartják őket.

Elterjedése és termőhelye

Eurázsiában és Észak-Amerikában honos. Magyarországon ritka. Különböző lombos fák (főleg bükkön) elhalt törzsén él, azok anyagában fehérkorhadást okoz. Augusztustól októberig terem. Nem ehető. Poliszacharid-kivonata kísérleti állatokban gátolta a tumorok növekedését.