Első Pesti Spódium- és Enyvgyár Rt.
| Első Pesti Spódium- és Enyvgyár Rt. | |
| Típus | gyár |
| Alapítva | 1868 |
| Megszűnt | 1990-es évek |
| Cím | Budapest, Csont utca |
| Iparág | vegyipar |
 Első Pesti Spódium- és Enyvgyár Rt.
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 27′ 50″, k. h. 19° 04′ 31″47.463860°N 19.075410°EKoordináták: é. sz. 47° 27′ 50″, k. h. 19° 04′ 31″47.463860°N 19.075410°E | |
Az Első Pesti Spódium- és Enyvgyár Rt. egy megszűnt és elbontott budapesti vegyipari létesítmény.
Története
A gyárat 1868-ban alapította Lichtl Károly,[1] és az akkori Soroksári út 86. szám alá bejegyezve (valójában a mai Csont utca mellett működött).[2] Fő termékei enyv, spódium (csontszén), csontliszt, és csontzsír voltak.[2] 1896-os összesítések szerint 135 főt foglalkoztatott.[2] A gyár jelentős mennyiségű hulladékcsontot dolgozott fel. Amikor a cukorgyártásból a spódiumot kiszorította a kénsav, és a csontlisztet sem alkalmazták trágyaként, a vállalat áttért az enyvgyártásra és nevét Első Pesti Spódium és Enyvgyár Rt.-re változtatta. Érdekesség, hogy ez a gyár állított elő először műtrágyát.[1] Első Pesti Spódium-, Enyv-, Műtrágya-, Vegyi Termékgyár Rt.,[2] Pesti Első Enyv- és Csontliszt Rt.,[3] Első Pesti Spódium és Csontlisztgyár, Erőtakarmánygyár, Spódiumgyár, Csontlisztgyár[4] neveken is előfordul. A gyár 1928-tól a Hungária Műtrágya-, Kénsav- és Vegyi Ipari Rt.-hez csatolva működött.[3] Két iparvágánya is volt, amelyek a szomszédos Nagyvásártelep vágányaiból ágaztak ki, és a Soroksári út rendező vasútállomás felé voltak összeköttetésben.[5] Épületeit a terület 1990-es évekbeli rendezésekor elbontották.
Jegyzetek
- ↑ 1,0 1,1 https://www.mkl.mke.org.hu/images/Dokumentumtar/2018/2018_01.pdf
- ↑ 2,0 2,1 2,2 2,3 Edvi Illés, i. m., 599. o.
- ↑ 3,0 3,1 Budapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 257. o. ISBN 963-05-6410-6
- ↑ https://pestbuda.hu/gallery/2020_11/millenniumi%20v%C3%A1rosk%C3%B6zpont_t%C3%A9rk%C3%A9p_1930.jpg
- ↑ https://maps.arcanum.com/hu/map/budapest-1950/?layers=243&bbox=2122911.774282274%2C6018059.644749236%2C2124048.177913732%2C6018462.133476301
Források
- Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. ISBN 963-05-6411-4
- (szerk.) Edvi Illés Aladár: Budapest műszaki útmutatója, „Pátria” Irodalmi Vállalat és Nyomdai Részvénytársaság, Budapest, 1896 (→ reprint kiadás: TERC Kft., Budapest, 2005, ISBN 963 9535 27 3)
- https://villamosok.hu/balazs/bpvasut/ipvg/dunapart/keptar/42_legi_2.jpg (az 1990-es évekbeli légifelvétel bal alján látszik a gyár egy része)
- https://pestbuda.hu/gallery/2020_11/millenniumi%20v%C3%A1rosk%C3%B6zpont_t%C3%A9rk%C3%A9p_1930.jpg (1930-as évekbeli térképrészlet)
- https://www.mkl.mke.org.hu/images/Dokumentumtar/2018/2018_01.pdf
- 1903-as térkép
