A lap korábbi változatát látod, amilyen imported>Tombenko 2024. szeptember 24., 20:11-kor történt szerkesztése után volt. (Visszaállítottam a lap korábbi változatát 2001:4C4E:1320:1A00:D989:9BEC:CF1:3FC (vita) szerkesztéséről Ogodej szerkesztésére)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
A domborzat vagy (föld)felszín(relief)természetföldrajzi fogalom, egy bolygó szilárd kérgének (litoszféra) és vízburkának (hidroszféra) felülete. Azokon a bolygókon, amelyeknek van légköre, a domborzat az iménti két szféra és az atmoszféra határfelülete. A domborzat legjobban leírható jellemzője vertikális tagolódás, ezért alapfogalma a tengerszint feletti magasság. A földrajz pusztán leírja a földfelszínt, a földtörténeti korokban folyamatosan változó domborzati elemek (síkság, domb, hegy, völgy stb.) behatóbb vizsgálatával a geomorfológia foglalkozik. A természettudományi diszciplínák nagy része vizsgálja a domborzatnak a biotikus (például állatföldrajz, mezőgazdaságtan) és az abiotikus környezetre (például klimatológia, meteorológia) gyakorolt hatását, sőt, maguk a domborzati viszonyok az abiotikus tényezők lényeges részei. A víz alatti domborzat kutatásával a batimetria foglalkozik.
Más megfogalmazás szerint a domborzat a Föld térszínformáinak összessége, a földfelszín függőleges tagozódása.[1]
Földrajzportál
• összefoglaló, színes tartalomajánló lap
Ez a földrajztudományi tárgyú vagy földrajzi fogalommal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
