Hueyi Tlatoani
|
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. (2007 májusából) |

A Tlatoani[1] (tlahtoāni, klasszikus navatl nyelven: tlahtoāni: "uralkodó, vezető"; többes számban tlatohqueh[2]) egy történelmi cím, amelyet az āltepēmeh (egyes számban āltepētl, európai nyelvekre gyakran "városállam"-ként fordítják) olyan autonóm politikai egységek uralkodói használtak, amelyeket számos prekolumbián navatl nyelvű nép alkotott Mexikó völgyében. A huēyi tlatoāni (jelentése navatl nyelven: "nagy beszélő, nagy uralkodó, császár") címet a Tenocstitlan, Texcoco és Tlacopan āltepēmeh szövetségét alkotó Azték Birodalom uralkodói használták.[3] Minden āltepētl-nek megvolt a maga tlatoani-ja, aki egyszerre volt uralkodó, főpap és főparancsnok is. A tlatoani gyakorolta a hatalmat az āltepētl-en belüli összes földterület felett, felügyelte az adóbehajtást, a piaci kereskedelmet, a templomi ügyeket és a bírósági viták rendezését.[4] A tlatoani általában dinasztikus uralkodó volt, aki a királyi családból származott, és élete végéig uralkodott. Bizonyos esetekben azonban a nemesekből, vénekből és papokból álló tanács négy jelölt közül választott uralkodót.[5]
Etimológia
A tlahtoāni kifejezés a tlatoa igéből származó szó, amelynek jelentése "beszélni", így szó szerinti jelentése "az, aki beszél". Európai nyelvekre sokféle jelentéssel fordították "király", "uralkodó", "vezér" vagy - etimológiája alapján - "beszélő" jelentéssel. Többes számban tlahtohqueh, illetve *tlatohcā- alakban, mint a tlatocāyōtl ("uralkodó, birodalom"), tlatocātlātlālli ("királyi földek") és tlatocācalli ("királyi palota").[6] A kapcsolódó címek közé tartozik a tlatohcāpilli, amelyet hercegeknek és magas rangú nemeseknek adtak, és a cihuātlatoāni, amelyet nemes asszonyok, köztük királyi hitvesek vagy hercegnők használtak.[7]
Parancsnoki hierarchia
A cihuācōātl volt a tlatoani után az állam második embere, a nemesség tagja volt, legfőbb bíraként szolgált, és kezelte az āltepētl pénzügyeit.
Az uralkodó feladatai háború idején
Háborús időkben a tlatoani feladata volt a haditervek és stratégiák kidolgozása a hadserege számára. Ezeket a terveket azután dolgozta ki, hogy különböző felderítőktől, hírvivőktől és kémektől kapott információkat, akiket az ellenséges āltepētl (városállam) felé küldtek. Ezekből a jelentésekből részletes információkat kapott az ellenséges városállamról. Ez azért volt lényeges, mert ez biztosította minden egyes csata sikerét. Az alaprajzok részletesek voltak a város szerkezetéről és az azt körülvevő területekről. A tlatoani volt a legjobban informált minden konfliktusról a birodalmában és azon kívül is, és ő volt az elsődleges döntéshozó a háború során.[8] Ugyancsak az uralkodó feladata volt, hogy a városállamából küldött ajándékok és követek útján támogatást szerezzen a szövetséges uralkodóktól. Háborúk idején a tlatoani-t azonnal értesítették harcosai haláláról és fogságba eséséről. Az is az ő feladata volt, hogy tájékoztassa polgárait az elesett vagy fogságba esett harcosokról, sikeres katonáit megjutalmazta.
Tenocstitlan uralkodói

Tenocstitlan városának tizenegy uralkodója volt. Itzcoatl-tól kezdve Tenocstitlan tlatoani-ja volt az Azték Birodalom Hueyi Tlatoani-ja (császára) is.
- Acamapichtli 1376-1395
- Huitzilíhuitl 1395-1417
- Chimalpopoca 1417-1427
- Itzcóatl 1427-1440
- I. Moctezuma 1440-1469
- Axayácatl 1469-1481
- Tízoc 1481-1486
- Ahuízotl 1486-1502
- II. Moctezuma 1502-1520
- Cuitláhuac 1520
- Cuauhtémoc 1520-1525 (1521-től formális)
Spanyol uralom alatt kinevezett uralkodók
- Diego Velázquez Tlacotzin 1525-1526
- Andrés de Tapia Motelchiuh 1526-1530
- Pablo Xochiquentzin 1532-1536
- Diego Huanitzin 1539-1541
- Diego de San Francisco Tehuetzquitizin 1541-1554
- Esteban de Guzmán régens 1554-1556
- Cristóbal de Guzmán Cecetzin 1557-1562
- Luis de Santa María Nanacacipactzin 1563-1565
Jegyzetek
- ↑ A kifejezést általában tlatoani néven írják, ahogyan a gyarmati korból származó spanyol és nahuatl történelmi dokumentumokban szerepelt.
- ↑ Gyakran írják tlatoque-nak, kihagyva a saltillo (zárhang) jelzését, amely a ⟨h⟩ hangot jelenti bizonyos kortárs forrásokban és modern tudományos hivatkozásokban.
- ↑ Lockhart (2001, p.238); Schroeder (2007, p.3), who pre. See also the entry for "TLAHTOANI"
- ↑ "Aztec Political Structure"
- ↑ "pre-Columbian civilizations" Encyclopædia Britannica. 2016-11-22. Retrieved 2017-05-22.
- ↑ Nahuatl dictionary (1997). Wired humanities project. Retrieved January 1, 2012.
- ↑ Schroeder (2007, pp.3–4). See also the entry for "CIHUATLAHTOANI"
- ↑ "Aztec and Maya Law" Tarlton Law Library. Retrieved 11 March 2020.
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Tlahtoani című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
- Berdan, Frances F. (2005) The Aztecs of Central Mexico: An Imperial Society. 2nd ed. Thomson-Wadsworth, Belmont, CA
- Berdan, Frances F., Richard E. Blanton, Elizabeth H. Boone, Mary G. Hodge, Michael E. Smith and Emily Umberger (1996) Aztec Imperial Strategies. Dumbarton Oaks, Washington, DC
- Carrasco, Pedro (1999) The Tenochca Empire of Ancient Mexico: The Triple Alliance of Tenochtitlan, Tetzcoco, and Tlacopan. University of Oklahoma Press, Norman
- Clendinnen, Inga (1991) Aztecs: An Interpretation. Cambridge University Press, Cambridge, UK
- Hassig, Ross (1988) Aztec Warfare: Imperial Expansion and Political Control. University of Oklahoma Press, Norman
- Smith, Michael E. (2003) The Aztecs. 2nd ed. Blackwell Publishers, Oxford
- Smith, Michael E, "Life in the Provinces of the Aztec Empire", Scientific American
- Soustelle, J., (1961) The Daily life of the Aztecs, London, WI
- Townsend, Richard F. (2000) The Aztecs. revised ed. Thames and Hudson, New York