Borogyino (Krasznojarszki határterület)

Innen: Hungaropédia
A lap korábbi változatát látod, amilyen imported>InternetArchiveBot 2023. szeptember 12., 21:00-kor történt szerkesztése után volt. (1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.9.5)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Borogyino (Бородино)
Borogyino címere
Borogyino címere
Borogyino zászlaja
Borogyino zászlaja
Közigazgatás
Ország Oroszország
Föderációs alanyKrasznojarszki határterület
Irányítószám663980–663981
Körzethívószám39168
Népesség
Teljes népesség15 174 fő (2021)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaUTC+7
Elhelyezkedése
Borogyino (Oroszország)
Borogyino
Borogyino
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 55° 54′, k. h. 94° 54′55.900000°N 94.900000°EKoordináták: é. sz. 55° 54′, k. h. 94° 54′55.900000°N 94.900000°E
Borogyino (Krasznojarszki határterület)
Borogyino
Borogyino
Pozíció a Krasznojarszki határterület térképén
Borogyino weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Borogyino témájú médiaállományokat.

Borogyino (oroszul: Бородино) város Oroszország ázsiai részén, a Krasznojarszki határterületen. Önkormányzati szempontból: városi körzet (городской округ). Népessége: 17 416 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]

Elhelyezkedése

Krasznojarszktól 184 km-re északkeletre, a Keleti-Szaján északi lábánál, a kis Irsa folyó partján helyezkedik el. A legközelebbi vasútállomás a 18 km-re délnyugatra fekvő Zaozjornijban van, a Krasznojarszk–Tajset vasútvonalon. A város közelében vezet a „Szibéria” nevű R255-ös főút (oroszul: ). A Kanszk-acsinszki-szénmedence keleti részén található ún. Irsa–Borogyinói külfejtés a szénmedence egyik legnagyobb barnaszénbányája, mely Szibéria számos hőerőművét látja el olcsó tüzelőanyaggal.

Története

A településnek létrehozásakor kölcsönözték az 5 km-nyire található Borogyino falu nevét. A falu az 1812-es napóleoni háborúban, majd egy későbbi lázadásban is részt vett katonák száműzetésének helye volt. Az itteni barnaszén lelőhelyet az 1830-as években fedezték fel, de csak száz évvel később kezdték meg komolyabb kutatását. A világháború után, 1945-ben döntöttek az ipari méretű bányászat megkezdéséről és a bányásztelepülés létrehozásáról. 1949-ben kezdődött a kitermelés és keletkezett a bányásztelepülés, mely 1981-ben lett város. Gazdasági életének alapja a 21. század első évtizedeiben is a szénkitermelés maradt. Napjainkban itt van az ország legnagyobb barnaszén külfejtése.[3]

Jegyzetek

  1. https://rosstat.gov.ru/storage/mediabank/tab-5_VPN-2020.xlsx (русский nyelven)
  2. A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. augusztus 2.)
  3. [1] (Hozzáférés: 2019-03-06)

Források