Sebestyén Géza (színművész, 1878–1936)

Innen: Hungaropédia
A lap korábbi változatát látod, amilyen imported>Kundorf 2024. szeptember 24., 07:42-kor történt szerkesztése után volt.
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Ez a szócikk a színészről szól. Hasonló címmel lásd még: Sebestyén Géza (egyértelműsítő lap).
Sebestyén Géza
SzületettStern Jakab
1878. február 11.[1]
Kurd
Elhunyt1936. április 2. (58 évesen)[1]
Az adatok szerializációja sikertelen
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
IskoláiOrszágos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia (–1899)
SírhelyeKozma utcai izraelita temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Sebestyén Géza témájú médiaállományokat.

Sebestyén Géza, Stern Jakab[2] (Kurd, 1878. február 11.[3] – Budapest, 1936. április 2.)[4] színész, színigazgató.

Életpályája

Stern Zsigmond és Wirth Gizella fiaként született. A Sebestyén család öt fiúgyermeke közül négy, Géza, Jenő, Dezső és Mihály választotta a színészi pályát, a legfiatalabb, Béla, az MTK és a magyar válogatott híres futballistája lett. Sebestyén Géza a Színiakadémia elvégzése után Pécsett debütált 1899. április 1-jén Shakespeare Velencei kalmárjában, Shylock szerepében. 1902-ben a Buda–Temesvári társulatban játszott, majd 1905-ben került pályafutása fontos állomására, Kolozsvárra. A Farkas utcai kőszínház egyik fontos előadása volt a Bánk bán, amelyben Sebestyén Géza Petur bánt alakította (Gertrudist vendégként Jászai Mari játszotta, egyéb szerepekben Rajnai Gábort, Janovics Jenőt, Aczél Ilonát, Király Ernőt láthatta a közönség). Innen került 1909-ben a Pesti Magyar Színházhoz, ahol vezető színész lett, s közben játszott a Nemzeti Színházban is. Főleg az intrikus szerepekben alakított nagyot, pedig ez élesen szemben állt civil egyéniségével: vidám, társaságkedvelő, bohém ember volt. 1911. november 21-én Budapesten, a Terézvárosban házasságot kötött Dénes Jolán (1882–1956)[5] színésznővel, Kohn Lajos és Berger Janka lányával.[6]

Bővebben: A miskolci színjátszás története#A Sebestyén direkció

1914-ben átvette a Krecsányi Ignác-féle Buda–Temesvári Színház vezetését, majd 1920-ban ő lett a Buda–Miskolci Színház igazgatója is. A temesvári és a miskolci társulatból remek együttest kovácsolt össze. A Budai Színkör fából készült épületét átalakíttatta, ahol a miskolci repertoárdarabok utáni nyári produkciókkal, elsősorban operettekkel aratott nagy sikereket. Többek között Honthy Hanna, Kabos Gyula és Csortos Gyula neve vonzotta a közönséget. Sebestyén kiváló kapcsolatot teremtett a közönséggel, igen népszerű direktor volt Miskolcon és Budán is. 1924. november 14-én a pesti Városi Színháznak is ő lett az igazgatója. Ezt a „többszínházas” lehetőséget kiválóan használta fel darabok és színészek cseréjére. Sebestyén Géza 1926-ban távozott Miskolcról, helyét öccse, Mihály vette át. Tíz évvel később hunyt el Budapesten. Emlékére Sebestyén Géza-emlékünnepséget rendeztek a Miskolci Nemzeti Színházban, ami tulajdonképpen a Sebestyén-éra végét is jelentette Miskolcon. A második zsidótörvény értelmében ugyanis zsidó ember nem tölthetett be színházakban olyan állást, amely befolyással volt az adott színház szellemi irányvonalára. Egész pályafutása során szívélyes kapcsolatot ápolt a színházért felelős személyekkel, intézményekkel is. 1931-től 1936-ig elnöke volt az Országos Színészegyesületnek, ezt megelőzően pedig huszonöt évig a tanácsosa volt. Amikor az új Nemzeti Színház felépítésére gyűjtést indítottak, ő volt az első adakozó: 1923 januárjában tízezer koronát ajánlott fel a nemes célra.

Fontosabb szerepei

Jegyzetek

Sírja a Kozma utcai izraelita temetőben (1A-1-20)

Források

További információk

A lap eredeti címe: „https://hungaropedia.org/index.php?title=Sebestyén_Géza_(színművész,_1878–1936)&oldid=320415”