Pál András (költő)

Pál András
Élete
Született	1886. szeptember 25. Tatrang
Elhunyt	1971. december 21. (85 évesen) Brassó
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)	vers, novella

Pál András, Tatrangi Pál András (Tatrang, 1886. szeptember 25. – Brassó, 1971. december 21.) költő, novellista.

Életútja

A hosszúfalusi polgári iskolát végezte el, majd Eperjesen szerzett tanítói oklevelet. Előbb Kisromhánypusztán volt tanító, majd 1922-ben szülőfaluja hazahívta felekezeti iskolájához igazgatónak, 1925-ben azonban elbocsátották állásából. Szövetkezeti felelős Tatrangon, alkalmi munkás Brassóban. 1946-ban visszahívták a tanügyhöz, nyugdíjazásáig tanfelügyelő.

Munkássága

Már 1907-ben közölt cikkeket a hosszúfalusi Csángó Újságban és az Evangélikus Életben. 1908-ban Ilonka dalok című verseskötetet adott ki. 1942-ben A csángó expressz című karcolatával megnyerte a temesvári Déli Hírlap irodalmi pályázatát. Novellával szerepelt a Vita Zsigmond szerkesztette Romániai magyar írók antológiájában (Nagyenyed 1943). A hétfalusi csángók eredetéről, történetéről, néprajzáról szóló cikkeit szívesen közölte a Magyar Nyelvőr és Ethnographia Budapesten, Romániában a Korunk, Pásztortűz, Délkelet, Csángó Újság, Csángó Naptár, Havi Szemle. A temető költészete című munkájában Tatrang, Halmágy és Bácsfalu régi sírfeliratait gyűjtötte össze, bemutatva a halál népi költészetének gazdagságát.

Kötetei

• A csángó expressz; Barca, Dunavarsány, 2016 (Barcasági könyvek)

Források

• Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés IV. (N–R). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2002. ISBN 973-26-0698-3