Pál Gábor (publicista)

Innen: Hungaropédia
A lap korábbi változatát látod, amilyen imported>B.Zsoltbot 2025. január 30., 18:16-kor történt szerkesztése után volt. (→Jegyzetek: források -> jegyzetek, wp clean AWB)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Ez a szócikk a publicistáról szól. Hasonló címmel lásd még: Pál Gábor (egyértelműsítő lap).
bethlenfalvi Pál Gábor
(Pál Gábor)
emléktábla Csíkszeredán
emléktábla Csíkszeredán
SzületettAz adatok szerializációja sikertelen
Várdotfalva
ElhunytAz adatok szerializációja sikertelen
Az adatok szerializációja sikertelen
Állampolgársága
Nemzetiségemagyar
HázastársaAz adatok szerializációja sikertelen
Foglalkozása
Tisztségemagyarországi parlamenti képviselő (1940. október 10. – 1944)
IskoláiKolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem (–1905, jogtudomány)

Bethlenfalvi Pál Gábor (Várdotfalva, 1883. február 7. – Csíkszereda, 1968. október 22.), ügyvéd, politikus, országgyűlési képviselő, erdélyi magyar publicista. A romániai magyar kisebbség sérelmeinek egyik szólalója a nemzetek szövetsége előtt. Évtizedeken keresztül küzdött a székelység legnagyobb magányvagyona, a csiki magán-javak visszaszerzéséért.

Családja

A régi erdélyi római katolikus nemesi bethlenfalvi Pál család sarja. Apja idősebb bethlenfalvi Pál Gábor (1852–1935), a csíksomlyói, majd csíkszeredai római katolikus főgimnázium igazgatója és annak a főgimnázium és fiú-nevelőintézet világi gondnoka,[1] anyja csíkcsekefalvi Fodor Ludovika (1855–1939) volt.[2] Az apai nagyszülei bethlenfalvi Pál Ambrus (1804–1856) és László Borbála (1813–1883) voltak.[3] Az anyai nagyszülei csíkcsekefalvi Fodor Ignác (1826–1889), ügyvéd, földbirtokos, 1848-1849 honvédszázados,[4] és kászonjakabfalvi László Anna (1835–1888) voltak.[5] Pál Gábor fivére bethlenfalvi Pál Andor (1890–1983), huszár, repülős tiszt, akinek a neje Kammer Margit, Pál Gáborné Kammer Edit édestestvére volt; leánytestvérük bethlenfalvi Pál Gizella (1880–1918), akinek a férje ilyefalvi Kolozsvári-Silye Béla (1875–1940), a Brassói Római Katolikus Főgimnázium igazgatója.[6] A bethlenfalvi Pál család egy régi székely nemes család, melyből Pál Tamás fia, Pál György 1632-ben I. Rákóczi Györgytől címeres nemeslevelet.[7]

Életútja

Középiskoláit a csíksomlyói és a kolozsvári római katolikus gimnáziumban végezte (1900), a Ferenc József Tudományegyetemen szerzett jogi diplomát (1905), majd a marosvásárhelyi Királyi Táblán nyert ügyvédi képesítést (1908). Az első világháborúban mint önkéntes népfölkelő vett részt, súlyosan megsebesült (1917). Harctéri levelei a Csíki Lapokban jelentek meg. Szerepe volt az ún. csucsai paktum (1923) megkötésében, amely a kisebbségivé vált erdélyi magyarság jogainak helyreállítását ígérte. Az OMP székelyudvarhelyi nagygyűlésén (1928) beválasztották az elnöki tanácsba, s javaslatára az erdélyi magyarság panaszait a Nemzetek Szövetsége elé vitték. Szenátorrá választása után erről a posztról vívta harcát a Csíki Magánjavak önkényes kisajátítása s a magyar oktatás korlátozása ellen egészen az OMP feloszlatásáig. László Dezsővel és Györgypál Domokossal együtt ő képviselte a Csíki Magánjavakat a Népszövetség indíttatására folyt román-magyar tárgyalásokon. A bécsi döntés után a magyar országgyűlés behívott képviselője. 1944 őszétől haláláig súlyos betegen visszavonultan élt Csíksomlyón.

Házassága és leszármazottjai

1923. július 21-én Budapesten,[8] feleségül vette a jómódú római katolikus polgári származású Kammer Edith (Budapest, 1898. március 13.–Budapest, 1936. március 13.) kisasszonyt,[9] akinek a szülei ifjabb Kammer Ernő (1860–1922), a Vöröskereszt főmegbízottja, a Vöröskereszt tiszti keresztjének a tulajdonosa,[10] és Emey Margit voltak. Az apai nagyszülei idősebb Kammer Ernő (1829–1902), Vadászkürt szálló tulajdonosa,[11] és Kerner Katalin (1838–1876) voltak.[12] Az anyai nagyszülei Emey János (1810–1901), ügyvéd,[13] és pázmándi Kempelen Mária (1830–1882) voltak.[14] Az anyai nagyanyai dédszülei pázmándi Kempelen János, földbirtokos és nagybaráti Huszár Mária (1795–1827) voltak.[15] Bethlenfalvi Pál Gáborné Kammer Edit apai nagynénjei: Kammer Karolina (1859–1919),[16] akinek a férje dr. radocsai Herich Károly (1846–1894), horvát országgyűlési képviselő, a magyar királyi kereskedelemügyi miniszterium osztálytanácsosa, budapesti magyar királyi magántanár, a Vaskorona és a Ferenc József-rend lovagja,[17] valamint Kammer Irma (1862–1934),[18] akinek a férje Jármay Jenő (1851–1919), mérnök, székesfővárosi főtanácsos.[19] Bethlenfalvi Pál Gábor és Kammer Edit frigyéből született:

Munkássága

Mint politikai közíró a kolozsvári Ellenzék vasárnapi mellékletében A magyar kisebbségi politika eredményességének akadályai című sorozatával jelentkezett (1922), a lugosi Magyar Kisebbségben több átfogó tanulmányt közölt: A székelyföldi közbirtok és az agrárreform (1923/2, 3); Készülődés a közbirtokosságok és úrbéri birtokosságok reformjára (1928/4, 5, 6); A kisebbségi egyezmény és a magyar kisebbség (1928/17); A konkordátum és a katolikus magyarság (1928/18); ez utóbbi kapcsán Gyárfás Elemérrel is vitába keveredett a román állam és a Szentszék között megkötött konkordátum kérdésében. Életrajzát a bécsi döntés után a magyar országgyűlésbe történt behívása alkalmából a Magyar Kisebbség közölte (1940/20).

Jegyzetek

  1. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - idősebb Pál Gábor
  2. ↑ Magyar Lapok, 1939. október-december (8. évfolyam, 216-290. szám)1939-11-07 / 246. szám
  3. ↑ Megyei családtörténetek Pálmay József: Udvarhely vármegye nemes családjai (Székely-Udvarhely, 1900)Rövidítések, jelmagyarázat
  4. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Fodor Ignác
  5. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Fodor Ignácné László Anna
  6. ↑ Kapu, 2015. március (27. évfolyam, 3. szám) VILÁGSZERTE. Tófalvi Zoltán: Az erdélyi kérdés és határkiigazítás lakosságcserével - 3. rész
  7. ↑ Pálmay József: Udvarhely vármegye nemes családjai (Székely-Udvarhely, 1900) - 174.o.
  8. ↑ familysearch.org - Budapest - polgári anyakönyvek - IV. kerület - Pál Gábor és Kammer Edit házassága
  9. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Pál Gáborné Kammer Edith
  10. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - ifjabb Kammer Ernő
  11. ↑ Budapesti Hírlap, 1903. október(23. évfolyam, 269-299. szám) 1903-10-20 / 288. szám
  12. ↑ Pester Lloyd - Abendblatt, November 1876 (Jahrgang 23, nr. 251-275)1876-11-09 / nr. 257
  13. ↑ Budapesti Hírlap, 1901. október(21. évfolyam, 270-300. szám)1901-10-05 / 274. szám
  14. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Emey Jánosné Kempelen Mária
  15. ↑ Kempelen Béla: Magyar nemes családok 5. kötet, Hé-Kezy (1913) Hé-HyrosHuszár (baráthi)
  16. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Herich Károlyné Kammer Karolina
  17. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Herich Károly
  18. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Jármay Jenőné Kammer Irma
  19. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Jármay Jenő
  20. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - dr. Erőss Sándorné Pál Ágnes
  21. ↑ Székely Nép, 1943. július-szeptember (61. évfolyam, 145-221. szám) 1943-09-05 / 201. szám
  22. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - dr. Erőss Sándor
  23. ↑ Nobilitas 2023. XIX. Szerk: Gudenus János József. 13.o.)
  24. ↑ Nobilitas 2023. XIX. Szerk: Gudenus János József. 16.o.)

Források

További információk

A lap eredeti címe: „https://hungaropedia.org/index.php?title=Pál_Gábor_(publicista)&oldid=327034”