Tórusz

Innen: Hungaropédia
A lap korábbi változatát látod, amilyen imported>Rmilan907 2024. szeptember 6., 23:20-kor történt szerkesztése után volt. (Egységesítés és apró bővítés/magyarázat)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Tórusz
Rácsmodellel szemléltetett tórusz

A tórusz egy forgástest, amely egy körlemezt egy vele komplanáris (jelentése: egy síkban lévő) tengely körül elforgatva generálható. Tórusz alakú például a hulahop karika és a kerékpár belső gumija.

Képletek

Egyenletek

A tórusz egy lehetséges parametrizálása:[1]

x(r,ϕ,θ)=(R+rcosϕ)cosθ,
y(r,ϕ,θ)=(R+rcosϕ)sinθ,
z(r,ϕ,θ)=rsinϕ,

ahol 0<r<R, és ϕ,θ[0;2π). Jelölje r a generáló kör sugarát, s jelölje R a forgástengely és a kör középpontjának távolságát. Ekkor a tórusz pontjai az alábbi egyenlőtlenségnek tesznek eleget:

(Rx2+y2)2+z2r2,

Ebből gyöktelenítéssel adódik ez az ekvivalens formula:

(x2+y2+z2+R2r2)24R2(x2+y2).

Térfogat és felszín

A tórusz térfogata (V) és felszíne (A) kiszámítható a Papposz–Guldin-tétel segítségével:

V=2π2Rr2=(πr2)(2πR)
A=4π2Rr=(2πr)(2πR).

Fontos megjegyezni, hogy a tórusz felszíne és térfogata megegyezik egy hengerével, melynek magassága 2πR, alapkörének sugara pedig r. Ennek magyarázata az, hogy ha egy tóruszt elvágunk a generáló kör mentén, majd kinyújtjuk, akkor a belső oldal felület- és térfogat-veszteségeit kompenzálják a külső oldal nyereségei.

Topológia

A tórusz, mint két kör szorzata

A tórusz topológiai szempontból zárt felület, ami két körvonal szorzataként írható le: S1 × S1. A síkból tórusz kapható a következő reláció szerinti azonosítással:

(x,y) ~ (x+1,y) ~ (x,y+1).

Egy négyzet két-két szemben fekvő oldalpárjának azonosításával szintén tóruszt kapunk. Ezt nevezik lapos tórusznak. A tórusz fundamentális csoportja a két kör fundamentális csoportjának direkt szorzata:

π1(𝕋2)=π1(S1)×π1(S1)×.

Ha a tóruszt egy rajta ejtett lyukon át kifordítják, akkor újra tóruszt kapnak, aminek a szélességi és hosszúsági vonalai megcserélődtek. A tórusz első homológiacsoportja izomorf a tórusz fundamentális csoportjával. Ez következik a Hurewicz-tételből, mivel a fundamentális csoport Abel.

A tórusz szeletelése

Egy tórusz n síkkal legfeljebb 16(n3+3n2+8n) részre darabolható. Ez az egész számok egy különleges sorozata.[2] (A003600 sorozat az OEIS-ben) A sorozat első tagjai: 1, 2, 6, 13, ha n 0-tól kezdődik.

Színezés

Egy tóruszon levő térképet mindig ki lehet színezni legfeljebb hét színnel úgy, hogy a szomszéd területek színe különböző. Lásd még: négyszín-tétel a síkon.

Az ábra hét, egymást kölcsönösen érintő területet mutat

Általánosítás

A tórusz általánosítható magasabb dimenziókra is. Ezek az n dimenziós tóruszok, röviden n-tóruszok. Az eddigi tórusz a 2-tórusz. Az n dimenziós tórusz előáll n kör topologikus szorzataként:

𝕋n=S1×S1××S1n.

Az 1-tórusz a kör; a 2-tórusz ismert. A 3-tóruszt nehéz szemléltetni. Az általánosított tóruszt ugyanúgy le lehet írni Rn hányadostereként, mint a 2-tóruszt. Ez Rn hányadoscsoportja a Zn rács hatása szerint, ahol Zn eltolással (összeadással) hat. Az n-tórusz megkapható úgy is, hogy azonosítjuk egy hiperkocka egymással szemben fekvő lapjait. Az n-tórusz fundamentális csoportja n rangú szabad Abel-csoport, k-adik homológiacsoportja (nk) rangú szabad Abel-csoport. Ennek következménye, hogy az n-tórusz Euler-karakterisztikája minden n-re 0.

Jegyzetek

  1. Archivált másolat. [2019. május 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 11.)
  2. Weisstein, Eric W.: Torus Cutting (angol nyelven). Wolfram MathWorld

Források

További információk

Commons:Category:Torus
A Wikimédia Commons tartalmaz Torus témájú médiaállományokat.