Csíky Boldizsár (zeneszerző)
| Csíky Boldizsár | |
 | |
| Horváth László felvétele | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1937. október 3. (87 éves) Marosvásárhely |
| Házastársa | Csíky Sára Ágnes |
| Gyermekei | Csíky Boldizsár |
| Pályafutás | |
| Díjak | Erkel Ferenc-díj |
| Tevékenység | zeneszerző |
Csíky Boldizsár (Marosvásárhely, 1937. október 3. –) magyar zeneszerző, tanár, muzikológus.
Életpályája
Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas Líceum (1954) és a Művészeti Líceum (1955) növendéke volt. 1961-ben végezte tanulmányait a kolozsvári Gheorghe Dima Zenekonzervatóriumban. 1961-től 1990-ig a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia[1] művészeti titkára, majd 1990–1997 között igazgatója, 1997–2000 között pedig tanácsosa. 2006–2013 között a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem zenetanárképző karának összhangzattan, ellenponttan, zenei formatan és kamarazene-professzora. 1968-tól a Romániai Zeneszerzők és Muzikológusok Szövetségének tagja. 1994-től a Magyar Zeneszerzők Szövetségének tagja (1976-tól nem hivatalosan). Tanulmányait, kritikáit, interjúit romániai és magyarországi szaklapok és folyóiratok közölték (pl. az Utunk, Korunk, Új Élet). Kutatásokat végzett a marosvásárhelyi zenei élet múltjában, tanulmánya jelent meg A zenekari muzsika Marosvásárhelyen címmel (a Zenetudományi írások című gyűjteményben, 1977). 70 éves születésnapja alkalmából hangversenyt tartottak tiszteletére az Óbudai Társaskörben 2007. november 17-én.[2]
Fontosabb művei
- Concertatio nagyzenekarra
- Erdélyi Rapszódia szimfonikus zenekarra
- Gulag, symphonic memorial
- Divertimento fúvósoktettre
- Prelúdium, Fúga és Posztlúdium szimfonikus zenekarra
- La quiete di Piazza Dante, szimfonikus kép
- Missa Instrumentalis gordonkára
- Passacaglia egy Bolyai-képletre, szólóhegedűre
- Szillogizmus zongorára
- Barcsai-kantáta kórusra és zenekarra
- A Hegy, nagyzenekarra
- Régi erdélyi énekek és táncok, Vitézi énekek Tinódi-dallamokra, kamarazenekarra
- valamint két vonósnégyes és két zenekari darab, mintegy 75 kórusmű és dal (közte Szabó Erzsi balladája, az Ecloga, a Falusi Madrigálok, a Pogány Zsoltárok, a Fülemilének szól, az Idő és hírnév, a Sorozat Veress Sándor moldvai gyűjtésének dallamaira, a Nagy hegyi tolvaj, a Búcsúzás Kemenesaljától), 25 színpadi zene, kamaraművek, stb.
Bemutatók színhelyei
Svédország, Írország, Németország, Magyarország, Bulgária, Japán, Moldávia, Amerikai Egyesült Államok, Olaszország, Anglia, Svájc, Románia (Bukarest, Kolozsvár, Temesvár, Nagyszeben, Brassó, Szatmár, Marosvásárhely, Nagyvárad, Bákó, Craiova, Arad).
Műveinek előadói
A fenti romániai városok szimfonikus zenekarai, a Nemzeti Filharmónia, a Budapesti Rádió Szimfonikus Zenekara, a miskolci, pécsi zenekarok, a bukaresti George Enescu Szimfonikus Zenekar, a debreceni Kodály-kórus, a Camerata Transsylvanica, a Budapest Fúvósegyüttes, a Pro Camera Vonósnégyes, a Magyar Rádió Kórusa, a budapesti Angelica-leánykar, I Salonisti (Svájc).
Karmesterek
Emil Simon, Selmeczi György, Kocsis Zoltán, Bogányi Tibor, Mircea Basarab, Emanoil Enescu, Remus Georgescu, Strausz Kálmán, Kovács László, Szalman Lóránt, Erich Bergel, Ilarion Ionescu-Galați, Gheorghe Costin, Petre Sbârcea, Ménesi Gergely, Cristian Mandeal, Ligeti András, Horia Endreescu, Gráf Zsuzsanna.
Előadóművészek
Selmeczi János, Pászthy Júlia, Márffy Gabriella, Csíky Boldizsár jr., Csíky Borka Boglárka, Bartha Géza.
Közéleti tevékenység
- A Kemény Zsigmond Társaság (Marosvásárhely)[3] elnöke, a Pro Europa Liga[4] társelnöke, a dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány és a Teleki Téka Kuratóriumának tagja, a Marosvásárhelyi Önkormányzat két első ciklusában (1990–1998) városi tanácsos.
Díjai, kitüntetései
- A Budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémia Bartók-Pásztory-díja (1986)
- A Román Akadémia George Enescu-díja (1980)
- A Magyar Berzsenyi Társaság Berzsenyi Dániel-díja (1999)
- Premiu de excelenţă şi distincţia "Fibula de la Suseni" a Prefecturii Mureş
- Premiu de excelenţă a Primăriei Târgu Mureş
- Rotary International Paul Harris Fellow, France
- A Magyar Kulturális Kormányzat Erkel Ferenc-díja (2002)
- Marosvásárhely díszpolgára (2003)[5]
- Honoris Causa Civitate Donatus – Marosvásárhely díszpolgára (2003)
- A Magyar Érdemrend tisztikeresztje (2013)
- A Magyar Művészeti Akadémia életműdíja (2021)[6]
Irodalom
- Terényi Ede: Irodalmi beállítottságú zeneszerző vagyok. Interjú Csíky Boldizsárral. Utunk 1970/38.
- Simon Dezső: Párbeszéd az alkotóval. Utunk 1973/4.
- Erdélyi Lajos: Felmutatni az erdélyi zenei múltat. Beszélgetés Csíky Boldizsárral. A Hét 1979/42.
- Vendégünk Csíky Boldizsár. Hamburger Klára interjúja. Élet és Irodalom, Budapest, 1980/2.
- Németh G. István: Csíky Boldizsár : kismonográfia. Mágus Kiadó (Magyar zeneszerzők 25.)
Jegyzetek
- ↑ http://www.filarmonicams.ro/
- ↑ Hangverseny Csíky Boldizsár zeneszerző 70 éves születésnapja tiszteletére
- ↑ Kemény Zsigmond Társaság : az újraalakulás tíz éve 1991-2001 / [szerkbiz. Csíky Boldizsár et al.] ; kiad. a Kemény Zsigmond Társaság. [Târgu Muress] : KZST, 2000. 63 p. : ill.
- ↑ http://www.proeuropa.ro/
- ↑ Cetățeni de onoare. www.tirgumures.ro (2024. január 29.) (Hozzáférés: 2024. július 12.)
- ↑ Átadták a Magyar Művészeti Akadémia 2021-es díjait
Források
- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés I. (A–F). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1981.
Külső hivatkozások
- Állami Filharmónia, Marosvásárhely
- Hajdó Károly: marosvásárhelyi zeneiskola évfordulójára, Népújság, LI. évfolyam 4. (14057), 1999. január 7. csütörtök
- https://www.youtube.com/watch?v=iYPFV3yn2r0
.svg){kind=small}