Charles E. Fritch

Innen: Hungaropédia
A lap korábbi változatát látod, amilyen imported>Porribot 2024. december 15., 20:46-kor történt szerkesztése után volt. (link korr. AWB)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Charles E. Fritch
William F. Nolan és Charles E. Fritch
William F. Nolan és Charles E. Fritch
SzületettAz adatok szerializációja sikertelen
Utica
ElhunytAz adatok szerializációja sikertelen
Los Angeles
Állampolgárságaamerikai
Foglalkozása
  • regényíró
  • sci-fi író
SírhelyeHollywood Forever Cemetery

A Wikimédia Commons tartalmaz Charles E. Fritch témájú médiaállományokat.

Charles E. Fritch (Utica, New York, 1927. január 20.Los Angeles, Kalifornia, 2012. október 11.) amerikai tudományos-fantasztikus, fantasy és horrorszerző.

Élete

Már 10 éves korában eldöntötte, hogy tudományos-fantasztikus író lesz, egy noteszt hordott magánál, amelybe ötleteit jegyezte fel. A második világháborúban mint ejtőernyős szolgált, ezután a New York államban találhat Syracuse Egyetemen végzett angol nyelv és pszichológia szakokon. Az 1950-es évek elején Los Angelesbe költözött, ahol megismerte William F. Nolant, akivel együtt dolgozott a The Ray Bradbury Review című magazinnál. Nolan mutatta be Charles Beaumontnak. Később a The Group (más néven: The Southern California School of Writers) nevű írócsoport tagja lett. A csoport tagjai voltak Beaumont, Nolan, John Tomerlin, George Clayton Johnson, Richard Matheson, OCee Ritch, Chad Oliver valamint érintőlegesen Ray Bradbury, Robert Bloch és Harlan Ellison. Fritch elsősorban tudományos-fantasztikus és misztikus novellákat publikált, leginkább a Gamma magazinban, amelynek szerkesztője Nolan volt. Több, a maga korában povokatívnak számító novellát is írt, például a Negative of a Nude, 7 Deadly Sinnersés a Strip for Murder.[1] Aktívan részt vett a sci-fi közösség munkájában, Forrest J Ackerman közeli barátja volt. Szerette feleségét, Shirleyt, akiről azt tartották, hogy nagyon hasonlít Liz Taylorhoz, barátait gyakran tréfálta meg azzal, hogy feleségének filmsztárhoz illő belépőt rendezett.[2] A Mike Shayne Mystery Magazine szerkesztője volt 1979 és 1985 közt, Misfortune Cookie című elbeszélése a The Twilight Zone című sorozat egyik epizódjaként került megfilmesítésre.[3] Fritch a Hollywood Forever Cemetery-ben temetőben nyugszik. Magyar nyelven egyetlen novellája jelent meg a Galaktika 7. számában 1974-ben, Geever elrepül címen.

Válogatott munkái

Novellák

  • The Wallpaper, Other Worlds Science Stories, 1951
  • Night Talk, Starling Stories, 1952
  • The Cog, Astounding Science Fiction, 1953
  • The Ship, William F. Nolan-nal közösen, The Magazine of Fantasy and Science Fiction, 1955
  • Big Wide Wonderful World, The Magazine of Fantasy and Science Fiction, 1958
  • The Castaway, Gamma, 1963
  • Different, California Sorcery. Cemetery Dance Publications, 1999

Antológiák

  • Crazy Mixed-Up Planet, Powell, 1969
  • Horses' Asteroid, Powell, 1970

Szerkesztőként

  • Gamma, magazin, Star Press, 1963–1965
  • Mike Shayne Mystery Magazine, magazin, Renown Publications, 1979–1985

Televízió

  • The Misfortune Cookie, forgatókönyvíró, The Twilight Zone, 1986

Regényei

  • Negative of a Nude, Ace Books, 1959
  • Strip for Murder, Eric Thomas álnéven, Kozy Books, 1960
  • 7 Deadly Sinners, Christopher Sly álnéven, Athena Books, 1961

Jegyzetek

  1. Charles E. Fritch revisited. Mystery*File. [2016. november 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 6.)
  2. Nolan, William F.: Good Ole Chuck. Nameless Digest. Cycatrix Press. [2014. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 6.)
  3. Manno, Mary-Frances. „Science-fiction writer nostalgic about Utica”, The Observer-Dispatch. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2012. december 5.) 

Források

További információk

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Charles E. Fritch című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.