2015-ös kazahsztáni elnökválasztás

Innen: Hungaropédia
A lap korábbi változatát látod, amilyen imported>B.Zsoltbot 2025. január 31., 19:50-kor történt szerkesztése után volt. (→Jegyzetek: források -> jegyzetek, wp clean AWB)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
2015-ös kazahsztáni
elnökválasztás
2015. április 26.
Párt Nur Otan KKN független
Elnökjelölt Nurszultan Nazarbajev Turgun Szizdikov Abulgazi Kuszainov
Nurszultan Nazarbajev Turgun Szizdikov Abulgazi Kuszainov

2015. április 26-án elnökválasztás volt Kazahsztánban. A választáson Nurszultan Nazarbajev hivatalban lévő elnök – 95,22 százalékos rekordrészvétel mellett – a szavazatok 97,7 százalékát kapta, és ezzel újabb ötéves mandátumot nyert el az ország vezetésére.

Előzmények

Kazahsztánban 2011-ben volt utoljára elnökválasztás, amelyen Nurszultan Nazarbajev 1991 óta hivatalban lévő elnök újabb ötéves, 2016-ig tartó mandátumot szerzett. 2014 novemberében az elnök meghirdette a Nurli Zsol (Fényes Út) nevű politikai programját, amely a Kazahsztán-2050 nevű stratégiai terven alapszik, és célul tűzi ki, hogy 2050-re az ország egyike legyen a világ harminc legfejlettebb gazdaságának. 2015. február 14-én a Kazahsztáni Népi Gyűlés nevű, az elnök által vezetett tanácsadó testület javasolta, hogy az elnökválasztást hozzák előre 2015-re, elkerülve ezzel, hogy 2016-ban a törvényhozási választásokkal egyszerre kelljen elnökválasztást is tartani.[1] A javaslat széles körű támogatást kapott a törvényhozás mindkét házában. Muhtar Altinbajev szenátor, hadseregtábornok például kijelentette: a fegyveres erők támogatják az előrehozott választások gondolatát. „Meg kell becsülnünk azt, amink van,” jelentette ki a volt honvédelmi miniszter. A képviselőház és a szenátus végül határozatban kérte Nazarbajev elnököt, hogy tűzze ki az elnökválasztást még 2015-re. A határozatot az alsóház egyhangúlag támogatta. A szenátusban először volt egy ellenszavazat, de a megismételt szavazás során kiderült, hogy csak technikai hibáról volt szó, így végül a szenátus határozata is egyhangú volt.[2] A képviselők kérésére (amely szerint az előrehozott választások felhatalmazást adhatnak az elnöknek a Nurli Zsol program megvalósítására) Nazarbajev elnök február 25-én úgy döntött, hogy az előrehozott elnökválasztást 2015. április 26-ra kiírja.[1] Nyugati megfigyelők szerint az előrehozott választásra azért volt szükség, hogy véget vessenek az elnöki utódlással kapcsolatos spekulációknak.[3] Az elnökválasztást és az azt megelőző választási kampányt figyelemmel kísérte az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelőcsoportja.[1]

Jelöltek

Az alkotmány és a vonatkozó törvények szerint az elnökjelöltség feltétele a kazak állampolgárság, a betöltött negyvenedik életév és a kazak nyelv kifogástalan ismerete. (Az utóbbinak azért van jelentősége, mert az ország lakosságának csak 58,9%-a kazah nemzetiségű.[4]) A kazak nyelvismeretre vonatkozó feltétel teljesülését a Központi Választási Bizottság az erre a célra létrehozott Nyelvi Bizottság által adminisztrált nyelvvizsga alapján ellenőrzi. A nyelvvizsga során a jelölteknek kétoldalas esszét kell írniuk, fel kell olvasniuk egy háromoldalas klasszikus kazak költeményt vagy prózai művet és tizenöt perces beszédet kell mondaniuk. A március 15-i jelentkezési határidőig 27 személy jelentkezett. Közülük ketten fiatalabbnak bizonyultak a korhatárnál, hárman visszavonták a jelentkezésüket, négyen nem jelentek meg a Nyelvi Bizottság előtt, nyolcan megbuktak a nyelvvizsgán, hárman megjelentek ugyan a vizsgán, de a bizottság összetétele elleni tiltakozásuk jeleként nem vettek részt a tényleges vizsgáztatáson. A nyelvvizsgát végül heten tették le sikerrel. Nekik az előírások szerint a választópolgárok egy százalékának (93 012 választópolgárnak) az ajánlását kellett aláírási íveken összegyűjteniük. Ez három jelöltnek sikerült: Nurszultan Nazarbajevnek, Turgun Szizdikovnak és Abulgazi Kuszainovnak.[1][5] A jelölteknek 1,07 millió tenge (2015. április 26-i árfolyamon mintegy 1,6 millió forint)[6] választási letétet kellett befizetniük. Ezt a legalább 5%-os támogatást elnyerő jelöltek a választás után visszakapják.[1]

Nurszultan Nazarbajev

Nurszultan Abisuli Nazarbajev a választás kiírásakor hivatalban lévő elnök, a politikai életben domináns Nur Otan („Haza Párt”) jelöltje. Nazarbajev 1940-ben született. Ukrajnában és Karagandában tanult, majd 1976-ban elvégezte a moszkvai pártfőiskolát. 1979-től a Kazak Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, 1984-től 1989-ig kazahsztáni miniszterelnök, 1989-től 1991-ig a kazak kommunista párt főtitkára, 1991 óta a független Kazahsztán elnöke.[7] Nazarbajev programja a gazdasági reform, a politikai stabilitás és az etnikumok közti harmónia szükségességét hangsúlyozta.[1]

Turgun Szizdikov

Turgun Iszkakuli Szizdikov, a Kazahsztáni Kommunista Néppárt jelöltje. Szizdikov 1947-ben született. 1966-ban gépszerelő technikusi végzettséget szerzett. 1974-ben elvégezte a moszkvai Komszomol Főiskolát, 1984-ben pedig agronómusi diplomát szerzett a Celinográdi Mezőgazdasági Főiskolán. Az 1980-as években pártfunkcionárius volt, Kazahsztán függetlenné válása után az államigazgatásban dolgozott. 2014 óta a Kazahsztáni Kommunista Néppárt Központi Bizottságának titkára.[8] Szizdikov választási kampányában a társadalmi egyenlőséget és a nyugati befolyás káros hatásainak kiküszöbölését tűzte ki célul.[1]

Abulgazi Kuszainov

Abulgazi Kaliakparuli Kuszainov(wd) a Kazahsztáni Szakszervezetek Szövetségének elnöke. A Nazarbajev vezette Nur Otan tagja. Kuszainov 1952-ben született. A Karagandai Politechnikai Intézetben szerzett mérnöki diplomát. 2009-től 2011-ig közlekedési és távközlési miniszter, 2012-től 2013-ig a Karagandi terület akimja (kormányzója) volt. 2013 januárja óta a szakszervezeti szövetség elnöke.[9] Kuszainov választási célkitűzései között a környezetvédelem és az üzemek biztonsága szerepelt hangsúlyos helyen.[1]

Kampány

A választási kampány március 26-án kezdődött és április 24-én éjfélig tartott, amikor kampánycsend lépett életbe. Az elnök bejelentette, hogy maga nem fog kampányolni, de támogatói számos Nazarbajev-párti rendezvényt szerveztek. Az EBESZ megfigyelői részt vettek Szizdikov egyik választási rendezvényén is, ahol a kommunista jelölt nem kérte a megjelenteket, hogy szavazzanak rá, viszont méltatta ellenfele, Nazarbajev elnök munkáját.[1] Számos, az EBESZ-megfigyelők által megkérdezett választó úgy nyilatkozott, a három jelölt közül csak Nazarbajev nevét illetve programját ismeri, és a megfigyelőknek elmondottak szerint a valódi ellenzéki politikusok börtönben vannak vagy külföldre menekültek.[1] A választási törvény kötelezi a médiát a kiegyensúlyozott tájékoztatásra. Ugyanakkor az év elején életbe lépett egy jogszabály, amely bűncselekménnyé nyilvánítja az elnök rágalmazását vagy megsértését. A törvény tíz év börtönbüntetést helyez kilátásba a hamis információk terjesztéséért, az ügyészségnek pedig joga van betiltani a „káros” információkat terjesztő internetes oldalakat. Az ügyészség két személyt figyelmeztetésben részesített, amiért Nazarbajevet illetve Szizdikovot bírálták a Facebookon. Az EBESZ jelentése szerint a média függetlenségét kétségbe vonják a választók, és széles körű a független média megfélemlítése.[1] Az alkotmány garantálja a gyülekezési jogot, de a gyülekezési törvény előírja, hogy a gyűléseket tíz napra előre be kell jelenteni. Az EBESZ-megfigyelőkhöz érkezett panaszok szerint a hatóságok ezt a rendelkezést a gyülekezési jog korlátozására használják. A megfigyelők arról is értesültek, hogy diákoknak az egyetemeken illetve alkalmazottaknak a munkahelyükön megmondták, hogy a hivatalban lévő elnökre szavazzanak.[1]

Szavazólap

Szavazás

2015. április 26-án 9741 szavazóhelyen lehetett voksolni Kazahsztán-szerte, ideértve 51 követséget és konzulátust az ország határain kívül.[1] Az elnökválasztáson a választójogosultak mintegy 95,22 százaléka vett részt, több mint kilencmillió állampolgár. A részvételi arány minden eddigi rekordot megdöntött.[10] Az EBESZ-megfigyelők beszámolója szerint a szavazás rendezetten folyt, de több ízben is megfigyelhetők voltak a választási csalás jelei: egyforma aláírások a választási íveken, lezáratlan szavazóurnák, többszörös szavazás és szavazás a személyazonosság igazolása nélkül. Több szavazóhelyiség előtt ismeretlenek filmezték a szavazásra érkező illetve onnan távozó embereket. A szavazás befejeztével a fel nem használt szavazólapokat több helyen nem érvénytelenítették.[11]

Eredmények

A Központi Választási Bizottság szerint Nazarbajev elnök a szavazatok 97,7 százalékát kapta, és ezzel újabb ötéves mandátumot nyert el az ország vezetésére. Turgun Szizdikov 1,6 százalékos, Abelgazi Kuszainov 0,7 százalékos támogatottságot ért el.[12]

Jelölt Párt Szavazat %
Nurszultan Nazarbajev Nur Otan 8 833 250 97,75
Turgun Szizdikov Kazahsztáni Kommunista Néppárt 145 756 1,61
Abulgazi Kuszainov független 57 718 0,64
Érvénytelen/üres szavazat 54 196 –
Összesen 9 090 920 100
A regisztrált szavazók/részvételi arány 9 547 864 95,21
Forrás: CEC[13]

Beiktatás

A választáson győztes Nazarbajev elnököt 2015. április 29-én iktatták be hivatalába. A ceremóniára a fővárosban, Asztanában, a Függetlenség Palotájának nagytermében került sor. Nazarbajev jobbját az alkotmányra helyezve mondta el az elnöki eskü szövegét, majd megcsókolta az állami zászlót. Ezután a jelenlévők elénekelték a himnuszt, miközben a palota előtti téren a tüzérség 21 ágyúlövéssel adott tiszteletet az ünnepi eseménynek. A beiktatási ceremónia Nazarbajev elnök beszédével végződött.[14]

Reakciók

Orbán Viktor, aki a választások előtt néhány héttel Asztanában járt, látogatása során úgy nyilatkozott, azzal, hogy Nazarbajev indul az újjáválasztásért, Kazahsztán stabilitása biztosítva van.[15] Putyin orosz elnök a választások másnapján táviratban gratulált Nazarbajevnek az újraválasztáshoz, és hangsúlyozta, Oroszország kész a további kétoldalú együttműködésre Kazahsztánnal.[16] Barack Obama amerikai elnök levélben gratulált Nazarbajevnek a választási győzelméhez. Levelében Obama méltatta Kazahsztán és az Egyesült Államok együttműködését a globális és regionális problémák leküzdésében.[17] Az Európai Unió április 28-i közleménye szerint Kazahsztán kulcsfontosságú partnere az EU-nak, amely támogatja a demokrácia megerősítését Kazahsztánban.[17] Az elnökválasztásról kiadott jelentésében az EBESZ a választási folyamat hiányosságaira hívta fel a figyelmet:

  • A nyelvvizsga-követelmény kirekesztette a jelöltek egy részét a választásból. Nem volt világos kritériumrendszer a nyelvvizsgák elbírálására, hanem a Központi Választási Bizottság által kijelölt Nyelvi Bizottság szubjektív döntése alapján zártak ki jelentkezőket. A 27 jelentkező közül 15 nem tette le sikerrel a nyelvvizsgát.
  • A hivatalban lévő elnökkel szemben nem volt igazi választása a szavazóknak: a két másik jelölt kampányában nyíltan támogatta az elnököt.
  • Hitelt érdemlő jelentések szerint a szavazókra nyomás nehezedett, hogy vegyenek részt Nazarbajev kampányrendezvényein és szavazzanak Nazarbajevre.
  • Átláthatatlan volt a kampányok finanszírozása.[18]

Jegyzetek

  1. ↑ 1,00 1,01 1,02 1,03 1,04 1,05 1,06 1,07 1,08 1,09 1,10 1,11 1,12 Early Presidential Election, 26 April 2015, Republic of Kazakhstan. Interim Report, OSCE Office for Democratic Institutions and Human Rights, 2015. április 16. (Hozzáférés: 2015. április 26.)
  2. ↑ Renat Taskinbajev: Сенаторы просят Назарбаева дать согласие на проведение внеочередных президентских выборов. http://tengrinews.kz. ТОО "Effective Media Liaison", 2015. február 19. (Hozzáférés: 2015. április 26.)
  3. ↑ Kazakh leader on course for crushing election victory. BBC, 2015. április 27. (Hozzáférés: 2015. április 26.)
  4. ↑ Általános információk. Kazah Köztársaság magyarországi Nagykövetsége. [2015. szeptember 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 29.)
  5. ↑ A nap, amikor kiderül, hogy Nazarbajev képes-e megdönteni a saját rekordját. Index.hu, 2015. április 26. (Hozzáférés: 2015. április 26.)
  6. ↑ XE Currency Converter. (Hozzáférés: 2015. április 26.)
  7. ↑ Nursultan Nazarbayev. Encyclopædia Britannica. (Hozzáférés: 2015. október 29.)
  8. ↑ СЕКРЕТАРИ ЦК КНПК. [2015. november 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 30.)
  9. ↑ Chairman of the Federation of Trade Unions of the RK. Қазақстан Республикасының кәсіподақтар Федерациясы. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 29.)
  10. ↑ Proud Day for Kazakhstan and A New Step Forward for Our Nation. astanatimes.com. Svezhaya Pressa LLP, 2015. április 26. (Hozzáférés: 2015. április 26.)
  11. ↑ Statement of Preliminary Findings and Conclusion. OSCE, 2015. április 27. (Hozzáférés: 2015. május 1.)
  12. ↑ Preliminary results of early election of the President of the RK held on 26 April 2015, 2015. április 27. [2015. április 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 27.)
  13. ↑ СООБЩЕНИЕ об итогах внеочередных выборов Президента Республики Казахстан, состоявшихся 26 апреля 2015 года (orosz nyelven). CEC. [2015. május 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 30.)
  14. ↑ Inauguration of Kazakhstan’s President Nursultan Nazarbayev held in Astana. Nur Otan, 2015. április 29. (Hozzáférés: 2015. október 26.)
  15. ↑ В Будапеште появилась улица Астана. YouTube, 2015. április 1. (Hozzáférés: 2015. október 30.)
  16. ↑ Putin congratulates Nazarbayev on Kazakhstan presidential election victory. TASS.ru, 2015. április 27. [2015. július 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 30.)
  17. ↑ 17,0 17,1 Obama Recommits to Working with Nazarbayev in New Term. Astana Times, 2015. április 29. (Hozzáférés: 2015. október 30.)
  18. ↑ REPUBLIC OF KAZAKHSTAN EARLY PRESIDENTIAL ELECTION 26 April 2015, OSCE/ODIHR Election Observation Mission Final Report. EBESZ. (Hozzáférés: 2015. október 30.)

További információk

A lap eredeti címe: „https://hungaropedia.org/index.php?title=2015-ös_kazahsztáni_elnökválasztás&oldid=362758”