Sárgacsőrű füleskuvik
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Otus icterorhynchus (Shelley, 1873) | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Sárgacsőrű füleskuvik témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Sárgacsőrű füleskuvik témájú kategóriát. |
A sárgacsőrű füleskuvik (Otus icterorhynchus) a madarak (Aves) osztályának a bagolyalakúak (Strigiformes) rendjéhez, ezen belül a bagolyfélék (Strigidae) családjához tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
A fajt George Ernest Shelley angol ornitológus írta le 1873-ban, a Scops nembe Scops icterorhynchus néven.[3]
Alfajai
- Otus icterorhynchus icterorhynchus (Shelley, 1873) - Guinea, Libéria, Elefántcsontpart és Ghána
- Otus icterorhynchus holerythrus (Sharpe, 1901) - Kamerun déli része, Gabon, a Kongói Köztársaság északi része, a Közép-afrikai Köztársaság és a Kongói Demokratikus Köztársaság északi és keleti része [2]
Előfordulása
Afrika nyugati és középső részén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki esőerdők és cserjések, valamint másodlagos erdők. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése
Testhossza 20 centiméter.[5]
Életmódja
Valószínűleg rovarokkal táplálkozik.
Természetvédelmi helyzete
Az elterjedési területe nagyon nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. október 28.)
- ↑ 2,0 2,1 A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. október 28.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2022. október 28.)
- ↑ 4,0 4,1 A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. október 28.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. október 28.)
