Vető Miklós (filozófus)

Innen: Hungaropédia
A lap korábbi változatát látod, amilyen imported>Pkunk 2025. január 28., 04:42-kor történt szerkesztése után volt. (Visszaállítottam a lap korábbi változatát 103.161.116.228 (vita) szerkesztéséről 2001:4C4E:2B08:3400:9C87:21B6:B2E0:A529 szerkesztésére)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Vető Miklós
SzületettAz adatok szerializációja sikertelen
Az adatok szerializációja sikertelen
ElhunytAz adatok szerializációja sikertelen
Az adatok szerializációja sikertelen
Állampolgársága
HázastársaOdile Vető
GyermekeiÉtienne Vető
Foglalkozása
  • filozófus
  • egyetemi oktató
  • történész
Kitüntetéseia Szegedi Tudományegyetem díszdoktora (2016)


Vető Miklós (Budapest, 1936. augusztus 22.Párizs, 2020. január 8.) magyar származású francia filozófus.

Élete és munkássága

Vető Miklós Budapesten született. Kisgyermekkorát Felcsúton töltötte, édesapja gazdálkodó birtokos volt. 1941-ben az édesapjuk öngyilkos lett, édesanyjukat 1944-ben deportálták és egy náci munkatáborban meggyilkolták. Fővárosi nagynénje és nagybátyja fogadták örökbe. 17 évesen katolizál. Jogi tanulmányait a Szegedi Tudományegyetemen folytatta. 1956-ban a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége (MEFESZ) egyik alapítója volt.[2] Az 1956-os forradalomban való részvétele miatt el kellett hagynia az országot. Három és fél hónapnyi jugoszláviai tartózkodás után Párizsban kap befogadást. Az 50-es és 60-as években a Sorbonne-on és Oxfordban tanult filozófiát. Tanított a Marquette és a Yale Egyetemen az Egyesült Államokban, az elefántcsontparti Abidjanban és Franciaországban Rennes-ben és Poitiers-ben. 2005-ben professor emeritus címet szerzett. Vető Miklós a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja volt, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem díszdoktora. A francia Katolikus Akadémia tagja volt. 2019-ben megkapta a Magyar Filozófiai Társaság Életmű-díját.[3] 2017-ben a Magyar Érdemrend parancsnoki keresztjével tüntették ki.

Filozófiai munkássága

Vető Miklós főként vallásfilozófiával és a német idealizmus filozófiájával foglalkozott. Különösen Kant, Hegel és Schelling gondolkodása foglalkoztatta. Emellett tanulmányai jelentek meg a metafizika témakörében is.

A kérdésre, hogy miért kezdett el filozófiával foglalkozni, egy interjúban így felelt:

"Pályaválasztásomnak volt egy mély, alapvető és egy mulatságos, alkalmi oka. Az alapvető ok az a megtérési élmény volt, amely 1954-ben az érettségiző budapesti fiút megkeresztelt ateistából hívő katolikussá tette. Filozófiával azért kezdtem el foglalkozni – és foglalkozom ma is –, hogy a teremtő és megváltó Istent és a világot, amelyet teremtett és megváltott, jobban megérthessem én magam, és magyarázhassam másoknak fogalmi eszközökkel. Az alkalmi ok pedig, hogy amikor a forradalom után menekültként Párizsba kerültem, a Sorbonne-on haboztam, hogy történelem (vallástörténet) vagy filozófia szakra iratkozzam be. Miután rossz latinista voltam, és a latinvizsga a filozófia szakon könnyebbnek ígérkezett, a filozófiát választottam."[4]

Művei

Magyarul megjelent művei

  • Simone Weil vallásos metafizikája; ford. Bende József; L'Harmattan, Bp., 2005 (A filozófia útjai)
  • A teremtő Isten. Vallásfilozófiai tanulmányok; ford. Kiss Dávid, Szabó Zsigmond, Veresegyházi Nóra; Kairosz, Bp., 2011
  • Jonathan Edwards gondolatvilága; ford. Förköli Gábor, Koncz Hunor Attila; Károli Gáspár Református Egyetem–L'Harmattan, Bp., 2019 (Károli Könyvek. Monográfia)
  • Isten és ember. Válogatott filozófiai tanulmányok; Szent István Társulat, Bp., 2021
  • Budapestől Párizsig, 1936-1957. És a következő hatvan év eseményei; ford. Vető István; Szt. István Társulat, Bp., 2022

Francia nyelven megjelent művei

  • La Métaphysique religieuse de Simone Weil (Párizs, 1971, több utánkiadás); angolul: The Religious Metaphysics of Simone Weil; lefordították olasz és japán nyelvre is
  • F. W. J. Schelling: Stuttgarter Privatvorlesungen (Torinó, 1973, németül)
  • Le fondement selon Schelling (Párizs, 1977, második kiadás 2002-ben)
  • La pensée de Jonathan Edwards (Párizs, 1987); angolul: The Thought of Jonathan Edwards
  • Études sur L'idéalisme Allemand (Párizs, 1988)
  • De Kant à Schelling (Grenoble, németül is megjelent)
  • Le mal (Párizs, 2000)
  • Fichte. De L'Action à L'Image (Párizs, 2001)
  • La naissance de la volonté (Párizs, 2002, portugálul is megjelent)
  • Philosophie et religion (Párizs, 2006)
  • Nouvelles études sur L'Idealisme Allemand (Párizs, 2009)
  • Gabriel Marcel (Párizs, 2014)
  • De Whitehead à Marion (Párizs, 2015)
  • Pierre de Bérulle (Párizs, 2016)
  • La volonté selon Fénelon

Könyvei mellett mintegy 400 közleménye jelent meg folyóiratokban.

Magyarul megjelent tanulmányai

  • A Karizmatikus Megújulás. In: Vigília, 52. évfolyam 6. szám (1987. június), 438-442. oldal

Irodalom

  • Mezei Balázs (szerk.) – Schmal Dániel (szerk.); Megújító újdonság – Tanulmányok Vető Miklós gondolkodásáról; Szent István Társulat, Bp., 2020

Jegyzetek

  1. Elhunyt Vető Miklós
  2. „„A gyógyulást az jelentette, amikor az álom elmaradt…””. 
  3. A Magyar Filozófiai Társaság honlapja. www.mft-hps.hu. [2020. február 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. január 9.)
  4. http://www.matud.iif.hu/08jun/13.html

Források