Valga (Észtország)
| Valga | |||
 | |||
| Városháza épült 1865 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Észtország | ||
| Megye | Valga | ||
| Alapítás éve | 1584 | ||
| Irányítószám | EE-68203 | ||
| Népesség | |||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 16,54 km² | ||
| Időzóna | UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 é. sz. 57° 46′ 37″, k. h. 26° 01′ 52″57.776944°N 26.031111°EKoordináták: é. sz. 57° 46′ 37″, k. h. 26° 01′ 52″57.776944°N 26.031111°E | |||
| Valga weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Valga témájú médiaállományokat. | |||
Valga város Észtország déli határa mentén, Valga megye és Valga község székhelye. 1920-as szétválasztásukig Valga és az észak-lettországi Valka egy várost alkottak, ma testvérvárosi kapcsolatot ápolnak. Valga területe 16,5 km², Valkáé 14,2 km²; népesség szempontjából szintén Valga rendelkezik több lakóval.
Elhelyezkedés
Észtország legdélibb városa. Valga utak és vasutak csomópontjában fekszik. Szerepe a vasút terén jelentősebb, nemzetközi vasúti elágazás. A város távolsága Tartutól 89 km, Pärnutól 144 km, Tallinntól 244 km, valamint Rigától 175 km.
Története
A települést a Rigából Dorpatba (Tartu) és Pszkovba vezető kereskedelmi útvonal védelmére 1226 a rigai püspök létesítette. A Kardtestvérek és a Dorpati Püspökség közötti határviták megoldásaként 1286-ban a Rigai Érsek a Pedell patak mentén húzzta meg a rend és a püspökség közötti határvonalat. Valka 1584-ben Báthory Istvántól kapott városi kiváltságokat. A kardot tartó kezet ábrázoló címert is Báthory István adományozta Valka/Valga városának. A Livóniai háborút lezáró Pluszai béke értelmében, 1626-ban, a város svéd fennhatóság alá került. 1710-ben a nagy északi háborúban foglalta el Oroszország Valkát és egészen 1920-ig az önálló balti köztársaságok létrejöttéig az Orosz Birodalom része. A város gazdasága az 1889-ben a Riga – Pszkov vasútvonal átadását követően indult fejlődésnek. Fontos vasúti csomóponttá válik. A balti államok 1918-ban kivívott függetlenségét követően a várost mind Észtország mind Lettország magának követelte. A határvitát 1920. július 1-jén S.G. Tallents angol ezredes zárta le. A Rigai érsek által 1286-ban megállapított határvonalat jelölte meg határként és ezzel kettéosztotta a várost. Lettországhoz a város jelentéktelen 80-100 házat számláló nyugati része került. A határ meghúzását követően Észtország a város keleti részéről 2500 lettet költöztetett át a város lettországi oldalára. A várost átszelő államhatár 20 éven át, egészen 1940-ig állt fenn, ekkor, miután a Molotov–Ribbentrop-paktumnak megfelelően a balti államok a Szovjetunió részévé váltak, a várost ismét egyesítették. 1991-ben a balti államok ismételt függetlenné válását követően újra felépítették a határt. Miután Észtország és Lettország is csatlakozott a schengeni egyezményhez ez a határ ismét elvesztette jelentőségét. „A második világháború végén és után, 1944–1949 között Valgában működött a Szovjetunió egyik hadifogolytábora, amelyben német katonatisztek mellett magyar hadifoglyokat is elhelyeztek (a kutatások szerint 54 magyar – zömében tiszt – raboskodott itt, közülük huszonheten itt vannak eltemetve).”[1]
Népessége
| Lakosok száma | 9455 | 13 305 | 18 474 | 14 319 | 12 437 | 12 352 | 12 452 | 12 182 | 12 010 | 12 173 |
| 1922 | 1959 | 1979 | 2000 | 2014 | 2015 | 2017 | 2019 | 2021 | 2024 |
Testvértelepülései
Külső hivatkozások
|
Ez az észt településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
