Körösgyéres
| Körösgyéres (Girișu de Criș) | |
.jpg) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Körösgyéres |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 417270 |
| SIRUTA-kód | 29476 |
| Népesség | |
| Népesség | 1471 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 46 [1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 é. sz. 47° 04′ 07″, k. h. 21° 45′ 48″47.068611°N 21.763333°EKoordináták: é. sz. 47° 04′ 07″, k. h. 21° 45′ 48″47.068611°N 21.763333°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Körösgyéres témájú médiaállományokat. | |
Körösgyéres (Girișu de Criș), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése
A Sebes-Körös mellett, Nagyváradtól nyugatra, Köröstarján és Vizesgyán között fekvő település.
Története
Körösgyéres nevét a Bécsi Kódex említette először a 13. században, Győrlaka néven. 1326 előtt az Ákos nemzetségbeli Elleus birtoka volt, fiai ez évben eladták Mikeh bánnak. 1330-ban a Czibak család birtoka volt, akiknek ez az ága azután Gyéresinek írta magát. Czibak Mihály fia utód nélkül halt meg, ezért 1563-ban I. Miksa király adománylevele alapján Mágocsy Gáspár tornai főispán, majd pedig ennek örököse; sövényházi Móricz Lőrincz birtoka lett. A 16. században ismét a Czibak család és a Nadányiak voltak a birtokosai. Később a nagyváradi 1. sz. püspök lett a földesura. Ide tartoztak Álcsi, Mácsa, Veres és Erzsébet puszták is. Mácsa-puszta már a 13. század elején a váradi püspök és káptalan birtokaként szerepelt, ősi templomának helye a majortól északra volt. Gyires határában állt egykor Kecset falu is. 1910-ben 1932 lakosából 280 magyar, 1641 román volt. Ebből 521 görögkatolikus, 133 református, 1133 görögkeleti ortodox volt.
Nevezetességek
Hivatkozások
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Bihar megye. adatbank.ro
Források
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.