Upucerthia albigula
 | ||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
| Upucerthia albigula Hellmayr, 1932 | ||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Upucerthia albigula témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Upucerthia albigula témájú kategóriát. |
Az Upucerthia albigula a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a fazekasmadár-félék (Furnariidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
A fajt Carl Edward Hellmayr osztrák ornitológus írta le 1932-ben.[3]
Előfordulása
Az Andok-hegységben, Chile és Peru területén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi magashegyi cserjések, valamint szántóföldek és legelők. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése
Testhossza 18–19 centiméter, testtömege 36–42 gramm.[3] Csőre görbe, torka fehér. Tollazata felül vöröses barna, alul világosabb barna.
Természetvédelmi helyzete
Az elterjedési területe elég nagy, egyedszáma viszont csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2019. december 31.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2019. december 31.)
- ↑ 3,0 3,1 Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2019. december 31.)
- ↑ 4,0 4,1 A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2019. december 31.)
Források
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2017. február 12.)
