Louis de Guise sens-i érsek

Louis de Guise sens-i érsek
Született	1527. október 21. Joinville
Elhunyt	1578. március 29. (50 évesen) Párizs
Állampolgársága	francia
Szülei	Antoinette de Bourbon Claude de Guise
Foglalkozása	katolikus pap arisztokrata katolikus püspök
Tisztsége	Roman Catholic Bishop of Troyes (1545. május 11. – ) Roman Catholic Bishop of Albi (1550. június 27. – 1561. május 9.) archbishop of Sens (1561. május 9. – 1562. december 16.) metzi püspök (1568. október 5. – 1578)
Catholic Hierarchy
A Wikimédia Commons tartalmaz Louis de Guise sens-i érsek témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Louis de Guise, másképp Louis de Lorraine (Joinville, 1527. október 21. – Párizs, 1578. július 29.) Guise bíborosa, Sens érseke, Albi, Troyes és Metz püspöke volt. Az illusztris Guise-házhoz tartozott: Claude, Guise első hercege és Antoinette de Bourbon-Vendôme hetedik gyermeke és negyedik fia volt. Fivérei szintén sokra vitték: a hercegséget öröklő François kiváló hadvezér és a katolikus párt egyik vezetője lett másik bátyjával, a szintén bíborosi címet viselő reims-i érsek Charles-lal egyetemben, legfiatalabb bátyja pedig II. Claude néven Aumale hercege lett. Hozzájuk képest Louis meglehetősen jelentéktelen szereplője a 16. századi francia történelemnek. Egyházi pályára adták. 1545. május 11-én lett Troyes püspöke, székét 1550. június 27-én az albi püspökségére cserélte fel, melyet nagybátyjától, Jeantól örökölt. Ilyen minőségben 1553. december 22-én III. Gyula pápa Guise bíborosává tette. Bíborosként két konklávén vett részt: a második 1555-ösön és az 1559-esen. 1560. május 9. és 1562 decembere között Sens érsekeként tevékenykedett, eközben 1561-ben elhagyta albi püspökségét. Valamivel 1562. december 16. előtt érsekségéről is lemondott Nicolas de Pellevé javára. 1568-ban jutott újra szerephez: október 5-én Metz püspöke lett, mely címet haláláig viselt. 1574. február 13-án ő koronázta meg III. Henriket, mivel unokaöccsét, a nemrég reims-i érsekké előlépett Louis-t még nem szentelték fel. Politikai szerepvállalásáról nem tudunk, családjával ellentétben valószínűleg nem vett részt az udvari intrikákban. Élete során Moissac, Bourgueil-en-Vallée, Saint-Germain d’Auxerre, Regny és Braisne kolostora felett rendelkezett; földi maradványait az 1549 óta fennhatósága alá tartozó párizsi Szent Viktor kolostor templomában helyezték örök nyugalomra. Egyetlen törvénytelen gyermekéről tudunk, akit Anne d’Arne-nak neveztek. 1572-ben bizonyos Johann von Janowitz felesége lett.

Források

• Az 1553-ban kinevezett bíborosok életrajzai